Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 37. szám

1238 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám nal, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme 2200 Ft-nál több, de a 3500 Ft-ot nem haladja meg. (3) Ha az igénylő egyedül élő nyugdíjas vagy nyugdíjas házaspár, és önálló lakással nem rendelkezik, egy szobás tanácsi bérlakás bérlőjéül kijelölhető, ha az egy főre jutó átlagos havi jövedelem (nyugdíj) a 3500 Ft-ot, a vagyon értéke a 80 000 Ft-ot nem haladja meg. (4) Tanácsi bérlakás, illetőleg kedvezményes tanácsi értékesítésű lakás juttatására jogosult a gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő, továbbá minden 35 évnél idősebb egyedülálló (nem házas), aki legalább három éve egyedül él, ha az egy főre jutó átlagos havi jövedelme az (1) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott összeget legfeljebb 300 forinttal haladja meg. (5) A kerületi tanács végrehajtó bizottsága — kivételesen indokolt esetben — tanácsi bér és kedvezményes tanácsi értékesítésű lakásra jogosultnak ismerheti el az igénylőt, ha a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme, vagy vagyona az (1) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott összeget 10%-kal nem haladja meg. (6) Az (5) bekezdésben említett kivételes méltányosság nem gyakorolható, ha az igénylő, házastársa (élettárs) vagy családtagjai foglalkozása, vagy tevékenysége folytán vélelmezhető, hogy jövedelme az igazolt keresetét meghaladja. Jövedelmi és vagyoni viszonyoktól független lakásjuttatás 8. § A jövedelmi és a vagyoni viszonyaiktól függetlenül tanácsi lakásellátásban részesülhetnek azok, akik: a) lakásigényük végleges megoldásáig átmeneti elhelyezést kérnek, feltéve, ha vállalják a lakásügyi hatóság által megállapított előtakarékosság teljesítését, b) lakásuk kisajátítása, vagy más közérdekű célból történt igénybevétele, továbbá a lakásbérleti jogviszonyról a lakásügyi hatóság javára történt lemondása folytán cserelakásra nem tartanak igényt, de ingatlanvásárlás vagy építés miatt — a külön jogszabályban megállapított időpontig — átmeneti elhelyezést kérnek, c) nem lakás céljára szolgáló helyiséget lakássá alakítanak, azzal lakást bővítenék, vagy a lakásügyi hatóság által kijelölt lakást műszakilag megosztanak, d) a tanácsi bérlakás bérlője által meghatározott lakásigénylő részére átengedett lakásrész műszaki megosztásával — továbbá tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel, toldaléképítéssel lakást létesítenek, e) nyugdíjasházi elhelyezést kérnek, és arra a külön jogszabály szerint jogosultak, f) szükséglakás, vagy olyan műszaki állapotú tanácsi bérlakás határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló kiutalását kérik, amelynek lakáshasználatbavételi díja — a 2/1971. (II. 8.) ÉVM—PM sz. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint — csökkenthető; g) e rendelet 15. §-a szerint ajánlják fel lakásukat másik lakás juttatása ellenében, h) kedvezmény nélküli tanácsi értékesítésű vagy tanácsi elosztású személyi tulajdonú, illetve nem szociális bérlakás juttatását kérik. A jövedelmi, vagyoni helyzet megállapítása 9. § (1) Az átlagos havi jövedelem megállapításakor a lakásigénylés benyújtását, illetve az éves névjegyzék jóváhagyását megelőző 12 teljes hónapban élvezett: a) munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetében a főállásból, másodállásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozói vagy más rendszeres tevékenységből származó jövedelem (részesedés); b) nyugdíjas, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű személyek esetében a nyugdíj és a járadék; c) szabadfoglalkozásúak, önállók esetében az adó megállapításának alapjául szolgáló jövedelem 1/12-ed részét kell számításba venni. (2) Az igénylőnek és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM— PM sz. rendelet 6. §-a szerint eltartottnak nem minősülő hozzátartozójának átlagjövedelmét — ha teljes l2 hónapot nem dolgozott — a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételével kell megállapítani. Az eltartottnak nem minősülő személyt, ha egy évig egyáltalán nem volt jövedelme, az átlagjövedelem kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az átlagos havi keresetet a munkaadó a hatályos munkajogi jogszabályokban foglaltak szerint számítja ki. (4) A lakásügj'i hatóságnak az átlagos havi jövedelem megállapításakor a fogyasztói árváltozások kiegyenlítését szolgáló bérkiegészítést, valamint a nyugdíjak és járadékok egy összegben meghatározott pótlékát figyelmen kívül kell hagynia. (5) Az igénylőt, házastársát (élettársát) és a velük költöző családtagjait megillető vagy terhelő rendszeres tartásdíj összegét a jövedelmet csökkentő, illetőleg növelő tényezőként kell figyelembe venni. (6) Ha az igénylőt a lakáskiutalási (értékesítési) névjegyzékbe a végrehajtó bizottság felvette: a) a jövedelemben utólag bekövetkezett növekedést nem kell figyelembe venni; b) a jövedelemcsökkenést — az igénylő kérelmére — figyelembe lehet venni, ha ezáltal alacsonyabb terhet jelentő lakásellátási formában lakás jut tatásra jogosulttá válik. «