Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1205 „Sz. 213. § Az R. 284. §-ában említett kérelmet a munkaviszonyban nem álló előadóművész lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz — az I. osztályba sorolás iránti kérelmet a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének a javaslatával együtt — írásban lehet benyújtani. A besorolást a kérelemnek az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz történt beérkezését- követő hónap első napjától lehet módosítani." 53. § Az Sz. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 216. § (1) A társadalombiztosítási járulék napi összegét, valamint a járulékfizetési kötelezettség szünetelésének az időtartamát, a társadalombiztosítási igazgatóság állapítja meg és erről a munkaviszonyban nem álló előadóművészt értesíti. Az R. 286. §-ának (1) bekezdése b)—c) pontjában felsorolt esetek fennállását a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek igazolnia kell. (2) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt az R. 286. §-ának (3)—(4) bekezdésében meghatározott esetekben, a mentesítésre jogot adó körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül előterjesztett kérelmére, az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság mentesíti a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. A kérelemhez csatolni kell a mentesítésre jogot adó körülményekre vonatkozó igazolásokat. A munkaviszonyban nem álló előadóművész köteles a mentesítésre jogot adó körülmények megszűnéséről az ezt követő tizenöt napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot értesíteni.'' 54. § Az Sz. a következő 216/A. §-sal egészül ki: „Sz. 216/A. § (1) Az ügyvéd napi átlagkeresetének megállapításánáraz irányadó időszakban befolyt munkadíjnak és a kifizetett tiszteletdíjnak az R. 288. §-a (Í)—(2) bekezdésében meghatározott részét kell keresetként figyelembe venni. (2) A napi átlagkereset kiszámításánál az Sz. 16. §-ának (2)—(3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy igazolt távollétként kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken az ügyvéd táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, katonai szolgálatot teljesített vagy az ügyvédi kamara igazolása szerint egyéb okból ügyvédi működést nem fejtett ki." 55. § Az Sz 217. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő 'rendelkezés lép és (3) bekezdéssel egészül ki: „(1) A nyugellátás és a baleseti nyugellátás megállapításánál az ügyvéd havi átlagkeresetét úgy kell kiszámítani, hogy az R. 288. §-ában meghatározott azt a munkadíjat és tiszteletdíjat, amelyet részére az átlagszámítási időszak alatt fizettek ki, el kell osztani az átlagszámítási időszak ügyvédi szolgálati időként figyelembe vehető naptári napjainak a számával. Az így kapott átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és a szorzatot el kell osztani tizenkettővel." „(3) Ha a nyugellátás, a baleseti nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 10 000 forintnál több, a havi átlagkeresetet az R. 81. §-a alkalmazásával kell kiszámítani." 56. § Az Sz. 242. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltatók minden naptári hónapra vonatkozóan összesítő elszámoláson kötelesek kimutatni a társadalombiztosítási járulék alapját és a fizetendő társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék öszszegét. A szakszövetkezet a tagoktól levont és a tagok által befizetett társadalombiztosítási, szakszövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti járulék összegét is köteles az elszámoláson kimutatni." 57. § Az Sz. a következő címmel és 243/A. §-sal egészül ki: „Az egyéni gazdálkodó bejelentési kötelezett" sége Sz. 243/A. § (1) Az az egyéni gazdálkodó, akinek á mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelme a tárgyévet megelőző évben, az illetékes tanácsi szerv [Sz. 79/A. § (2) bek.l által záradékolt nyilatkozata szerint a 36 000, illetőleg a havi 3000 forintot elérte, köteles ezt minden év január 15-ig — első ízben 1983. január 15-ig — a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz megküldeni, feltüntetve a a) személyi adatait (személyi számát), b) állandó lakóhelyét (2) Ha az egyéni gazdálkodó a tevékenységét év közben kezdi meg, az (1) bekezdésben előírtakat a tevékenysége megkezdését követő tizenőt napon belül köteles megtenni, ha átlagjövedelme a havi 3000 forintot eléri. 0 (3) Az (1)—(2) bekezdésben említett egyéni gazdálkodó köteles a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz tizenöt napon belül bejelenteni, ha