Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 36. szám

-36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1199 a) az R. 144. §-a (2) bekezdésének a) pontja az irányadó, ha az elhunyt házastárs az öregségi, il­letőleg rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgála­ti időt mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, ille­tőleg egyéni gazdálkodóként szerzett szolgálati idő beszámításával, b) az R. 144. §-a (2) bekezdésének b) pontja az irányadó, ha az elhunyt házastárs az öregségi, ille­tőleg a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati időt kisiparosnak, magánkereskedőnek, illető­leg gazdasági munkaközösség tagjának segítő csa­ládtagjaként — ideértve a házastársat és az élet­társat is — szerzett szolgálati idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő vagy az a) pontban említett szolgálati idő figyelembevétele nélkül szerezte meg." 14. § Az Sz.-nek a 3/1976. (V. 27.) SZOT számú sza­bályzat 2. §-ávál módosított 93. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi szövege pe­dig (1) bekezdésre változik: „(2) Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a szakszövetkezet társadalombiztosítási já­rulék fizetésére kötelezett tagját mezőgazdasági kistermelői tevékenységének a folytatása közben vagy azzal összefüggésben éri.'' 15. § Az Sz.-nek a 4/1980. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 10. §-ával megállapított 95/A. §-a he­lyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 95/A. § Az alkalmi fizikai munkát végző személy, a gazdasági dolgozó, valamint a ház­tartási alkalmazott baleseti táppénzének a napi összege 120 forint." 16. § Az Sz. 109. §-ának (4) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(4) Az anyasági és a temetési segély megálla­pításához illetékmentes születési, illetőleg halotti anyakönyvi kivonat, a halva született gyermek után járó segélyhez pedig az egészségügyi intéz­mény igazolása szükséges. Az eltemettetést szám­lával kell igazolni." 17. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú sza­bályzat 18. §-ával módosított 123. §-a (5) bekez­désének bevezető szövege, valamint c) pontja he­lyébe a következő rendelkezés lép, és (6) bekezdés­sel egészül ki: „A kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösség és az ipari szakcsoport tagja — ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatót is— az ügyvédi munkaközösség tagja, továbbá a mun­kaviszonyban nem álló előadóművész részére az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági . nyugdíjat legkorábban" « ,,c) a munkaviszonyban nem álló előadóművész működési engedélyének, igazolványának vissza­adását vagy a nyugdíj igénybevételekor annak az igényelbíráló szervhez, a nyugdíjazás tényének bejegyzése céljából történt bemutatását" (követő naptól lehet megállapítani). , „(6) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rok­kantsági nyugdíj a) a kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjának (házas­társának), b) a szerződéses rendszerben üzemeltetett üzlet vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rend­szeresen közreműködő közeli hozzátartozójának (házastársának), c) a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, vala­mint d) az egyéni gazdálkodónak legkorábban attól a naptól állapítható meg, amely­ben a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövet­keztek.'! 18. § Az Sz.-nek az 1/1980. (I. 30.) SZOT számú sza­bályzat 7. §-ával megállapított 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 134. § (1) A foglalkoztatási keret szempont­jából azt az időt kell figyelembe venni, amelyre a nyugdíjast munkaviszony, szövetkezeti tagsági vagy bedolgozói jogviszony alapján, a gyermek­gondozási segély folyósítása melletti foglalkozta­tás idejét kivéve, ugyanarra a naptári évre — a nyugdíjazás naptári évében az évnek a nyugdíj megállapítását követő tartamára — kereset illeti meg. Figyelembe kell venni azokat a napokat is, amelyekre a nyugdíjas ezen idő alatt táppénzt, baleseti táppénzt, betegségi segélyt kapott. Ezeket a napokat annyi órával kell számításba venni, ahány órára a nyugdíjast munkaszerződése, illető­leg szövetkezeti tagsági viszonya szerint foglalkoz­tatták volna. (2) Az R. 202. 5-ának (1) bekezdése szerinti fog­lalkoztatásban elért keresetként figyelembe kell venni a munkáért bármilyen címen kapott bérjel­legű juttatást (ideértve a jutalmat és az év végi ré­szesedést is), továbbá azt a természetbeni juttatást (szolgáltatást), amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni. A jutalmat és az év végi részesedést (ered­ménytől függő részesedést) a kifizetés naptári hó­napjára kell számításba venni. Ha a nyugdíjas táp­1 pénzt, baleseti táppénzt, betegségi segélyt kapott, ennek összegét is számításba kell venni. (3) A foglalkoztatások idejét, illetőleg az azok tartama alatt elért kereset, táppénz, baleseti táp­pénz, betegségi segély összegét egybe kell számí­tani akkor is, ha a nyugdíjast a naptári évben több munkáltatónál (szövetkezetnél) foglalkoztatják." 19. § . Az Sz.-nek az 1/1980. (I. 30.) SZOT számú sza­bályzat 8. §-ával megállapított és a 4/1980. (XII.

Next

/
Thumbnails
Contents