Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1187 osztály szerint fizet társadalombiztosítási járulékot, 2800 forint figyelembe vehető jövedelem alapján jogosult társadalombiztosítási ellátásra. (4) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki az 1982. december 31-ig a III—IV. osztály szerint fizetett társadalombiztosítási járulékot, 1983. december 31-ig újból kérheti a magasabb osztályba sorolását, ha a korábban választó ^t magasabb osztályba tartozásától a járulékkülönbözetet visszamenőleg megfizeti. (5) Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki 1982. december 31-ig a (2) bekezdésben említett életkort mᣠbetöltötte, de az ötvenötödik, nő az ötvenedik életévét még nem töltötte be, 1983. december 31-ig kérheti a III—VI. osztályba sorolását, ha a magasabb osztály szerinti társadalombiztosítási járulékot 1983. január 1-től megfizeti. (6) A magasabb osztályba sorolt munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére alacsonyabb osztályba kell besorolni. (7) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére, különös méltánylást érdemlő kivételes esetben — a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége javaslatának figyelembevételével — az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője ideiglenesen vagy véglegesen az I. osztályba sorolhatja." 58. § Az R. 286. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 286. § (1) Nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a munkaviszonyban nem álló előadóművész arra az időtartamra, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben részesül, b) katonai szolgálatot teljesít, c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll. (2) Az (1) bekezdés a)—c) pontjainak az alkalmazásánál a havi járulék harmincad részét kell azokra a naptári napokra fizetni, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll. (3) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek tartama alatt a) legalább huszonöt napon át munkaviszonyban áll, ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, ha munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri, vagy b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán legalább tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, c) kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség vagy ipari szakcsoport tagjaként társadalombiztosítási járulékot fizet. (4) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig, ha terhességigyermekágyi segélyben nem részesül." 59. § Az R. 287. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 287. § A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének javaslatára, különös méltánylást érdemlő kivételes esetben — ideiglenesen vagy véglegesen — mentesítheti a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól." 60. § Az R. 288. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 288. § (1) Az ügyvéd táppénzének és terhességi-gyermekágyi segélyének, nyugellátásának, baleseti ellátásának megállapításánál az ügyvédi időre keresetként az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjnak a fenntartási költségekkel, az alapokhoz való hozzájárulás, valamint a jövedelemadó és a községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett részét kell figyelembe venni. (2) Az Országos Ügyvédi Tanács elnökénél, elnökhelyettesénél, titkáránál és fegyelmi megbízottjánál, az ügyvédi kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, titkáránál és fegyelmi megbízottjánál, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkárainál és fegyelmi megbízottjánál, továbbá az ügyvédi munkaközösség vezetőjénél és helyettesénél e tisztség alapján járó tiszteletdíjnak a jövedelemadóval és a községfejlesztési hozzájárulással csökkentett összegét is keresetként kell számításba venni. (3) A nyugdíj megállapításánál ügyvédként elért figyelembe vehető havi átlagkereset 12 000 forintnál több nem lehet. 61. § Az R. a következő 288/A. §-sal egészül ki: „R. 288/A. § (1) Az ügyvéd táppénzre, hét napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben táppénz a keresőképtelenség első napjától jár. (2) Az ügyvéd táppénzét legfeljebb napi 480 forint átlagkereset alapulvételével lehet megállapítani. Az ügyvéd táppénze a napi átlagkereset hatvanöt, a biztosítottakra vonakozó feltételek (R. 31. §) fennállása esetén pedig hetvenöt százaléka."