Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1164 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám venni és abból a 2/b pont szerint számított létszámot kell képezni. 7. A bértömeg és a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszám meghatározásánál mind a tárgyévben, mind a bázis évben figyelmen kívül kell hagyni azokat a bérköltség terhére teljesített kifizetéseket, amelyekre vonatkozóan azt hatályos jogszabály vagy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének leirata engedélyezte. Azokat a kifizetéseket, amelyeket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének engedélye alapján csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérének meghatározásánál lehet figyelmen kívül hagyni, az 1/b pont szerinti egyéb kifizetések között kell számbavenni és a 2/b pont szerinti számított létszám meghatározásánál e kifizetéseket figyelembe kell venni. 8. Az ipari szövetkezetek tagjait és a részükre a bérköltség terhére kifizetett összegeket a munkaviszonyban állókkal azonos módon kell számba venni. 9. A bérszabályozással kapcsolatos számításoknál a bérköltséget ezer forint pontossággal kell számba venni, az átlagbért és bérszínvonalat forint pontossággal, a létszámot (a teljes munkaidős, a számított létszámot és a képzett összlétszámot egyaránt) egy tizedes, a bérszínvonal százalékban kifejezett változását két tizedes pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint k^l eljárni. 3. számú melléklet a 4/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez Jövedelmezőségi mutató 1. A rendelkezés 5. § (1) bekezdésében említett jövedelmezőségi mutató a nyereségnek a bérek és az eszközök együttes összegéhez viszonyított aránya, amelyet a nyereségadózásról, a vállalati érSekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendeled 35 szá-? mú melléikletébein foglalt előírások alapján kell meghatározni. 2. Az 1. ponttól eltérően a külkereskedelem (52) ágazatban jövedelmezőségi mutatóként az 1. pont szerinti nyereség és a bruttó árrés hányadosát kell alkalmazni. Bruttó árrésként az érvényes számviteli előírások szerinti bruttó árrést kell figyelembe venni, hozzászámítva a megbízókra áthárított közvetlen és általános költségeket, valamint a gazdasági társaságok és a külföldi érdekeltségek eredményét. 3. A jövedelmezőségi mutató számítására vonatkozó előírást, amennyiben az eltér az e mellékletben foglaltaktól, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabályozza. 4. számú melléklet a 4/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez A jövedelmezőségi mutató álapján igénybevehető adóelengedés általánostól eltérő mértékei 1. Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott 0,12 százalékos általános mérték helyett a jövedelmezőségi mutató minden 1 százaléka után a vállalat a következők szerint mentesül a bérszínvonal-növekedést terhelő adó alól: Az adó alól mentesülő Megnevezés bérszínvonal-növekedés százalékos mértéke (1) (2) 1. Áz építőipari kivitelezés ágazatban a lakásépítési tevékenységre 0,40 2. Á belkereskedelem (51) ágazatból a) a demigrossz kereskedelem (514) alágazafcban, a bolti kiskereskedelem (515) alágazatban (kivéve az 5151, 5152/ 5153, 5156Szakágazatokat), az élelmiszer- és yegyiáru fogyasztási cikk