Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1156 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám felosztásának arányáról — a szakszervezeti szervvel egyetértésben — az illetékes testületi szerv dönt. 11. § (1) A takarékszövetkezetnél jövedelmezőségtől (bérhatékonyságtól) függő bérszabályozást kell alkalmazni. \ (2) A bérszínvonal növekedés bértömege a bérszínvonal növekmény és a tárgyévi képzett összlétszám szorzata. A takarékszövetkezet által magvalósított bérszínvonal növekedés bértömegét a 12. § szerint progresszív nyereségadó terheli. (3) A bérszínvonal a bértömeg és a képzett összlétszám hányadosa. (4) A bértömeg, a létszám és a bérszínvonal meghatározásánál e rendelet mellékletének előírásait kell alkalmazni. 12. § (1) A progresszív nyereségadó meghatározásánál a ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedés háromszorosát kell adóalapnak tekinteni. (2) A progresszív nyereségadó összegének számítási módja a következő: Adókulcs a bérszínvonalBérszín vonal-növekmény növekmény háromszorosa a bázisévi háromszorosára bérszínvonal százalékában a sávonként felhasznált összeg százalékában 0— 4 közötti rész után 100 4— 8 közötti rész után 150 8—12 közötti rész után 200 12—15 közötti rész után 250 15—18 közötti rész után 300 18—21 közötti rész után 350 21—25 közötti rész után 400 25 feletti rész után 500 (3) Mentesül az adó alól: a) a tárgyévi jövedelmezőségi (bérhatékonysági) mutató — az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség és a bér hányadosa — minden egy forintja után 0,05 százalék, e jogcímen öszszesen legfeljebb 6 százalék bérszínvonal-növekedés; b) a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonalnövekedés. A létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítást az előző évi és a tárgyévi képzett összlétszám különbözete és a bázis-bérszínvonal szorzataként kell meghatározni. (4) A bérszínvonal-növekedés a (3) bekezdés szerint, de legfeljebb a ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedésre jutó adó mértékéig mentesül az adó alól. Az adó alól mentesülő bérszínvonal-növekedést a számítások során háromszorosan kell figyelembe venni. Az adóelengedés mértékét a (2) bekezdés szerinti adótábla első sávjából kiindulva kell kiszámítani. 13. § A bérszínvonalnövekedés és a képzett összlétszám változásának viszonyítási alapja (bázisa) a tárgyévet megelőző év tényleges bérszínvonala, illetve képzett összlétszáma. Ha a bérszínvonal tényleges növekedése nem éri el azt a mértéket, amely az adó alól mentesíthető volna, a következő év bázis-bérszínvonalának meghatározásakor az előző évi tényleges bérszínvonal a különbözet összegével növelhető. III. A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere 14. § (1) A takarékszövetkezet magasabb vezető állású dolgozója részére alapbér, teljesítménytől függő éves prémium, valamint az éves tevékenységének átfogó értékelése alapján jutalom fizethető. (2) A magasabb vezető állású dolgozó éves prémiumának és átfogó értékelemen alapuló jutalmának forrása a jutalmazási alapképzéssel és a progresszív nyereségadóval csökkentett adózott nyereség. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi forrás a kitűzött feladatok alapján elért prémiumok és a jutalmak összegét nem, vagy csak részben fedezi, kifizetés csak a rendelkezésre álló összeg elejéig teljesíthető. (4) A magasabb vezető állású dolgozó részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően — a jutalmazási alap terhére — jutalom adható a takarékszövetkezetnek a szocialista munkaversenyben elért eredményei alapián országos elismerésben való részesítése, továbbá a dolgozó részére történő kitüntetés adománvozása esetén. (5) A magasabb vezető állású dolgozó az (1) és (4) bekezdésben meghatározott prémiumon és jutalmon kívül csak a következő díjazásban részesülhet: a) a jutalmazási alapból: — úiításokkal vagy találmányokkal összefüggő díjazásban; — a munkaügyi szabályzatban meghatározott év végi jutalomban a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerint; b) egyéb jogszabályban meghatározott díjazásban. 15. § (1) A prémiumfeladat alapjául: a) a betétállománynak a bázishoz mért növekedésére; i