Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1144 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám (3) A kutatóintézet felügyeleti szerve és a Pénzügyminisztérium — minősítve az intézet kutatási-fejlesztési és gazdálkodási tevékenységét, elsősorban az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Tervben szereplő kutatási feladatok teljesítését — a 0 százalékkal adózó mértéket legfeljebb 3 százalékponttal felemelheti, illetve csökkentheti. (4) A műszaki fejlesztő vállalat általános nye-, reségadóként az (1) bekezdés szerint számított nyereségadó alap 15 százalékát fizeti. 4. 8 A tartalékalap kötelező szintje a nettó eszközérték 5 százalékának és a bérköltség 5 százalékának együttes összege. 5. § (1) Az állóeszközök értékcsökkenési leírásánál — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — az AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKÉ-ben foglalt kulcsokat kell alkalmazni. (2) A gazdálkodó szerv vezetője (igazgató, elnök) egyes — különösen gyors avulás alá eső — kutatási célú állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörben felemelheti, illetve — ha arról a megrendelővel szerződésben megállapodtak — az állóeszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre számolhatja el. (3) Az ingatlan jellegű állóeszközállomány után elszámolt éves értékcsökkenési leírásként a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mérték szerinti összeget kell befizetni. (4) Mentes a befizetési kötelezettség alól a gazdálkodó szerv nem ingatlan jellegű állóeszközei után elszámolt értékcsökkenési leírás. Ezen értékcsökkenési leírást, valamint az állóeszközök hasznosításából vagy selejtezéséből származó bevétel összegét teljes egészében a fejlesztési alapba kell helyezni. 6. § (1) A gazdálkodó szerv a saját termelésű ipari termékek és ipari szolgáltatások ár-, illetve díjbevétele után eredménye terhére 5 százalékos termelési adót köteles fizetni. (2) Mentes a termelési adó alól: a) prototípus, b) „0"-szériából származó, dokumentációban előre rögzített mennyiségű termék, c) új technológia kísérleti alkalmazása során Előállított termék, d) a központosított műszaki fejlesztési alap terhére az alappal rendelkező szervek konkrét megbízása alapján előállított termék, e) új technológiai eljárás bevezetéséhez, vagy már meglevő eljárás továbbfejlesztéséhez közvetlenül felhasználásra kerülő, dokumentációban előre rögzített mennyiségű termék értékesítéséből származó árbevétel. 7. § Hosszabb átfutású kutatási-fejlesztési megbízások esetében a gazdálkodó szerv teljesítményével arányos részszámlát jogosult a megbízónak benyújtani, amennyiben a teljesítés osztható és annak formáját, az egyes részmunkák határidejét, illetve ellenértékét a szerződés rögzíti. 8. § (1) A megbízó és a gazdálkodó szerv által kötött szerződésben úgy is meg lehet állapodni, hogy a szerződés szerinti ellenértéken felül a gazdálkodó szerv tevékenységének eredményeként a megbízónál keletkezett gazdálkodási haszonból meghatározott mértékben részesedik (a továbbiakban: haszonrészesedés). A szerződésnek tartalmaznia kell azokat a műszaki, gazdasági paramétereket, mutatókat, amelyek elérése, teljesítése esetén a gazdálkodó szervet haszonrészesedés illeti meg. (2) A gazdálkodó szerv a haszonrészesedésből — amelyet az egyéb bevételek között kell kimutatni és elszámolni — a 9. § szerinti kockázati alapot és a 10. § szerinti eredményérdekeltségi fedezetet köteles képezni. 9- § (1) A gazdálkodó szerv a haszonrészesedés legalább 20 százalékát haszonrészesedési kockázati alapba (továbbiakban: kockázati alap) köteles helyezni. A gazdálkodó szerv igazgatója ezt a mértéket legfeljebb 50 százalékra felemelheti. (2) A kockázati alap az alábbi jogcímeken használható fel: a) A kutatási-fejlesztési szerződésekben a rögzített paraméterek, mutatók el nem érése miatt keletkező kötelezettségek fedezetére; b) az egy évnél hosszabb átfutási idejű feladatok elvégzéséhez felhasznált anyagok árának emelkedéséből származó többletköltségek fedezetére; c) a műszaki fejlesztő tevékenységgel kapcsolatos feladatok átmeneti forgóeszköz igényeinek fedezetére; d) mindazon célra, amelyre a R. 16. §-a lehetőséget ad és amennyiben a felhasznált összeg után a gazdálkodó szerv e rendelet 3. §-a (2),