Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1124 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám (2) Az Alapba helyezhető összeget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a mérleg megállapítással egyidejűleg — a közgyűlés (küldő ttgyülés) határozza meg. 3. § (1) Az Alapot az alapszabályban meghatározott célokra, illetőleg veszteséges gazdálkodás esetén a veszteség rendezésére a közgyűlés (küldöttgyűlés) döntése szerint lehet felhasználni. Az Alap felhasználására a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ajánlást ad ki. (2) A részesedési alapból teljesíthető kifizetésekre, valamint 1985. év végéig fejlesztésre az Alap nem használható fel. (3) Az Alap maradványa a következő évre átvihető. 4. § Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a-37/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet hatályát veszti. A rendelet 2. §-ában foglaltakat elsőízben 1983. évi eredmény elszámolás során kell alkalmazni. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter A pénzügyminiszter 74/1982. (XI. 30.) PM számú rendelete a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszerérő] szóló 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet* módosításáról A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem. l.§ A 22/1980. (X. 27.) PM számú rendelettel, a 38/ 1981. (X. 27.) PM számú rendelettel, valamint a 20/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet (a továbbiakban R.) 9. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jövedelemadó alapját csökkenteni kell az állami kölcsönként engedélyezett állami támogatás * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1979. évi 40. számában. I tárgyévben törlesztett, valamint az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség tárgyévben teljesített összegével. (4) A jövedelemadó alapját növelni kell a számviteli előírások szerint bírságok,, büntetések címen különféle ráfordításként elszámolt, a mezőgazdasági nagyüzemet, illetőleg a vízgazdálkodási társulatot terhelő — a kapott kötbérekkel csökkentett összeggel. Nem növeli az adóalapot a nagyüzemi állattartó telepek után fizetett szennyvízbírság öszszege." 2. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A munkadíjszínvonal a 3. számú mellékletben felsorolt munkadíjak (munkabérek) és egyéb pénzbeni és természetbeni juttatások együttes összegének (a továbbiakban: munkadíjtömeg) és az átlagos állományi létszámnak a hányadosa. (2) A viszonyítási alap az előző évi munkadíjszínvonal. (3) A központi munkadíj-szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat munkadíjszínvonalának a viszonyítási alaphoz mért növekedése után a következő adókulcstáblázat alkalmazásával fizet munkadíj adót: Munkadíjszín vonal-növekedés Adó a munkadíjmértéke, r/o növekmény után, % 2,3-ig 0 2,3—3,5 200 3,5—4,5 400 4,5 felett 600 (4) A bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem munkadíjszínvonalát a viszonyítási alaphoz mérve az előző évi bruttó jövedelem színvonalától függően a következő táblázat szerinti mértékekkel növelheti adómentesen: Egy főre jutó bruttó jöve- Adómentes munkadíjszínvonal delem az előző évben (Ft) növelés (%) 50 000 alatt 0 50 000— 60 000 , 0,5 60 001— 70 000 1,0 70 001— 80 000 1,5 80 001— 85 000 2.0 85 001— 90 000 2^5 90 001—100 000 3,0 100 001—120 000 3,5 120 000 felett 4,0 (5) A bruttó jövedelem-színvonal az MJR. 8. §-ának (2) bekezdése szerinti bruttó jövedelem és az átlagos állományi létszám hányadosa. (6) A (4) bekezdésben foglaltak szerinti adómentes munkadíjszínvonalat meghaladó növekmény-