Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1122 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám (4) A bérköltség 4 százalékát meghaladó részesedési alap képzés progresszív adója a következő: Újítási és közreműködői Adókulcs a részesedési díjakkal csökkentett alap képzésére részesedési alap a bérköltség sávonként felhasznált százalékában összeg százalékában 4— 6 közötti rész után 300 6— 8 közötti rész után 400 8—10 közötti rész után 500 10—12 közötti rész után P00 12—14 közötti rész után 700 14— feletti rész után 800 (5) A részesedési alap után, fizetendő, a (3)—(4) bekezdés szerinti progresszív nyereségadó kiszámításánál az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell eljárni. A lakásépítési alap 14. § (1) A kisvállalat a városi és községi hozzájárulással, az általános nyereségadóval, a bérfejlesztési befizetéssel, a 11. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel, a magasabb vezetőállású dolgozók jövedelmezőségi prémiumával csökkentett nyereségéből, a fejlesztési és a részesedési alapot terhelő kötelezettségek teljesítése után, a 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendeletben meghatározott módon lakásépítési alapot képezhet. (2) A rendelet hatálybalépése előtt képzett lakásépítési alapok záróállományát a lakásépítési alapba kell helyezni. A kölcsön támogatásban részesült dolgozók visszafizetései kizárólag a lakásépítési alapba helyezhetők. A kisvállalatok veszteségrendezésének módja 15. § (1) Ha a kisvállalat mérleg szerinti eredménye és a bérfejlesztési befizetés együttes összege negatív (a továbbiadban együtt: veszteség), tartalékalapját a veszteség rendezésére köteles felhasználni. (2) A tartalékalap kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a kisvállalatnak az alábbi sorrendben be kell vonnia: a) szabad fejlesztési alapját és az arra jutó általános nyereségadó visszatérítést; b) a képződő amortizációt. (3) A veszteségrendezésre felhasznált szabad feilesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés a fejlesztési alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni. (4) Az amortizáció bevonása a veszteség rendezésébe úgy történik, hogy a veszteséggel záró év utáni évben az elszámolt értékcsökkenési leírásnak csak a veszteség rendezése után fennmaradó része osztható fel központosított, illetve vállalatnál maradó amortizációra. (5) A kisvállalat — amennyiben a veszteség az (1)_(4) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető — hitelt kérhet. 16. § (1) Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a kisvállalatnak a következő sorrend szerint kell eljárnia: a) igénybe veszi — a veszteség rendezése után fennmaradó — tartalékalapját, általános nyereségadó fizetési kötelezettség mellett; b) megvizsgálja a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségek csökkentésének, illetve a fejlesztési források növelésének lehetőségét; c) ha a kötelezettségei között hiteltörlesztés is szerepel, kéri annak átütemezését. (2) Ha a részesedési alapot terhelő kötelezettségek és az ezek fedezetéül szolgáló részesedési alap képzéséhez kapcsolódó progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség együttes összegére nincs kellő fedezet, a vállalatnak igénybe kell vennie a veszteség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fennmaradó tartalékalapját, az általános és progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség meilett. Eljárási szabályok 17. § (1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és a befizetés önadóztatás formájában történik. (2) Ha a kisvállalat bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadóját a kisvállalat helytelenül állapította meg, akkor a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően meg kell határozni a nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés helyes összegét. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályszerű mértékre módosuljanak. (3) A nyereségadózással kapcsolatos elszámolásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Hatálybalépés 18. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1983. évi nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint