Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1119 (3) Az adókötelezettség a kisvállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és a kisvállalat megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakult kisvállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak. ! (4) A kisvállalat felszámolása, átszervezése esetén a jogutód felelős a megszűnő kisvállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért. (5) A felszámolás alatt levő kisvállalat nyere- I ségadó fizetési kötelezettségének, a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni. Az általános nyereségadó alapja és mértéke 4. § (1) Az általános nyereségadó alapja a (2) és (3) bekezdés szerint módosított mérleg szerinti nyereség. (2) A nyereségadó alap meghatározásánál a mérleg szerinti nyereséget csökkenteni kell: a) a „városi és községi hozzájárulás összegével; b) a kisvállalat beruházásaihoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön — adózatlan nyereséget terhelő — törlesztési és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség összegével; c) a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó vállalatoknál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegével; d) magasabb szintű jogszabályban vagy a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott egyéb összegekkel. (3) A mérleg szerinti nyereséget a nyereségadóalap számításánál növelni kell: a) a számviteli előírások szerint bírságok, büntetések címén elszámolt, a kisvállalatot terhelő — a kapott kötbérekkel csökkentett — összeggel (az így meghatározott összeg negatív nem lehet); b) külön jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel. (4) A (2) bekezdés szerint csökkentett és a (3) bekezdésben foglalt összegekkel növelt mérleg szerinti nyereséget a nyereségadó számításánál csökkenteni kell — szabadalmazott találmány és ipari minta esetén az oltalom megadásától, — műszaki megoldás önállóan értékesített dokumentációja esetén az értékesítő vállalatnál történő alkalmazásba vételtől számított 3 éven belüli értékesítésből származó bevétel 10 százalékának megfelelő összeggel. (5) A (3) bekezdésben foglalt összegekkel csak addig növelhető a nyereségadó alapja, ameddig a mérleg szerinti nyereség (2) bekezdésben meghatározott összegekkel csökkentett része az általános nyereségadó fizetési kötelezettségre fedezetet nyújt. (6) A kisvállalat általános nyereségadóként a (2)—(5) bekezdés szerint számított nyereségadóalap 45 százalékát fizeti. (7) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során megállapított, jogtalanul költségként elszámolt személyi juttatások, költségtérítések és szabálytalan nyereségátadások után a (6) bekezdésben előírt általános nyereségadót utólag meg kell fizetni. (8) A befizetendő általános nyereségadó összegét csökkenti a külön jogszabály* alapján igénybe vehető nyereségadó-kedvezmény. (9) Az általános nyereségadó összegét — amenynyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés úgy rendelkezik — a szerződésben meghatározott módon csökkenteni kelL Az alapok képzésének rendje 5-§ \ (1) A kisvállalat a különféle ráfordítások terhére jóléti és kulturális alapot képezhet. (2) A kisvállalat — a szakszervezet kisvállalati szervének véleményét kikérve — a városi és községi hozzájárulással, az általános nyereségadóval, a kisvállalatok és kisszövetkezetek bérszabályozásáról, valamint dolgozóik anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott bérfejlesztési befizetéssel, a 11. § (2) bekezdés szerinti minimális részesedési alap képzéssel és az ahhoz tartozó progresszív nyereségadóval, továbbá a vállalati magasabb vezetőállású dolgozók jövedelmezőségi prémiumával csökkentett nyereségből fejlesztési, részesedési és lakásépítési alapot képezhet. A jóléti és kulturális alap képzése és felhasználása 6.§ A jóléti és kulturális alap képzését és felhasználását a 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet szabályozza, azzal az eltéréssel, hogy a kisvállalat alacsonyabb mértékben is képezhet jóléti és kulturális alapot. Az érdekeltségi alapok képzése és felhasználása 7V§ A kisvállalati érdekeltségi alapok képzésével és felhasználásával kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a kisvállalatra érvényes számlakeret tartalmazza. * A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a 43/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 7. § (1) bekezdése alapján beruházási állami támogatásként engedélyezett, valamint a 328/1975. (PK 39.) PM—KkM számú együttes közlemény 1/2. pontja alapján a konvertálható export árualapok fejlesztéséhez vehető igénybe nyereségadó-kedvezmény.