Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1116 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám Ezzel egyező mértékben kell mérsékelni a 11. § (2) bekezdésében meghatározott módon elhelye­zett zárolt betétjét is. Az állománycsökkenés mér­tékéről a vállalat bejelentési kötelezettséggel tar­tozik a betétet kezelő pénzintézetnek. (2) A szövetkezetnek az 1980. évi eredményel­számolás előtt képzett kötelező tartalékalapnak az 1982. év végi eredmény elszámolás után fennálló állományát zárolnia kell (továbbiakban: zárolt kö­telező tartalékalap). A szövetkezet illetékes testü­leti szerve ezen összegeket — az országos érdek­képviseleti szervek irányelvei alapján — az or­szágos Kölcsönös Támogatási Alapba fizetheti be. A befizetett, illetve zárolt összeg a kötelező tar­talékalap képzés felső határának meghatározásá­nál nem vehető figyelembe, felhasználásának el­veiben az országos érdekképviseleti szervek a Pénzügyminisztériummal állapodnak meg. (3) A rendelet hatálybalépése előtt képzett la­kásépítési alapok záróállományát a 21. §-ban meghatározott lakásépítési alapba kell helyezni. A kölcsön támogatásban részesült dolgozók visz­szafizetései kizárólag a lakásépítési alapba helyez­hetők. 24. § (1) A vállalat köteles az 1982. évi eredményel­számolás keretében a fejlesztési alapba helyezett összeg, valamint az 1983. évben amortizációból képződő fejlesztési alap 7 százalékát — csökkent­ve a konvertálható export árualapokat bővítő hi­teltörlesztés 1983. évi összegével — az adóelszá­• molási irodáknál vezetett elkülönített számlára befizetni. A szövetkezetek a 23. § (2) bekezdésé­ben leírt eljárást kötelesek alkalmazni. (2) A közlekedés és hírközlés népgazdasági ág­ban és a lakás- és kommunális építés szakágazat­ban az (1) bekezdés szerint számított befizetés mértéke 4 százalék. Eljárási szabályok 25. § (1) Az általános és a progresszív nyereségadó bevallása, befizetése önadóztatás formájában tör­ténik. (2) Ha a vállalat bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadóját a vállalat helytelenül állapította meg, akkor a hiba elkövetésének időszakában ha­tályos jogszabályoknak megfelelően meg kell ha­tározni az általános nyereségadó és a progresszív nyereségadó befizetés helyes összegét. A külön­bözetet a számviteli előírások szerint kell elszá­molni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályban meghatározott mér­tékre módosuljanak. (3) A nyereségadózással kapcsolatos elszámo­lásnál, valamint a mulasztások során hozandó in­tézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adó­igazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános sza­bályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép ha­tályba; rendelkezéseit első ízben az 1983. évi ál­talános nyereségadó és a vállalati érdekeltségi alapok, valamint a bérfejlesztés és a felhasznál­ható részesedési alap után fizetendő progresszív nyereségadó összegének kiszámításánál és befize­tésénél kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 37/1981. (X. 27.) PM számú rendelet, az ezt módo­sító 16/1982. (VI. 1.) PM számú rendelet, továbbá a 23/1979. (XI. 1.) PM—MüM számú együttes rendelet és az ezt módosító 60/1981. (XII. 23.) PM számú rendelet hatályát veszti, e jogszabályok rendelkezéseit azonban az 1982. évi eredmény el­számolásánál még alkalmazni kell. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter 1. számú melléklet a 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez A tartalékalap eltérő kötelező szintje: 1. A közlekedés-hírközlés népgazdasági ágba sorolt vállalatoknál a tartalékalap kötelező szint­je a nettó eszközérték 3 százalékának és a bér­költség 6 százalékának együttes összege. 2. Az építőipari tervezés és a beruházások szer­vezése és lebonyolítása alágazatba tartozó válla­latoknál a tartalékalap kötelező szintje az alvál­lalkozói teljesítésekkel csökkentett nettó árbevé­tel 12 százalékának és a bérköltség 6 százaléká­nak együttes összege. 2. számú melléklet a 68/1982. (XL 30.) PM számú rendelethez A vállalatok által elszámolt értékcsökkenési le­írásból (amortizációból) 60 százalék a fejlesztési alapba helyezendő. 1. Az amortizáció 100 százalékos visszatartásá­ra jogosultak: a) az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá a szövetkezeti vállalatok;

Next

/
Thumbnails
Contents