Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 35. szám
35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1109 (4) A vállalat felszámolása, átszervezése esetén a jogutód felelős a megszűnő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért. (5) A felszámolás alatt levő vállalat nyereségadó-fizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni. Az általános nyereségadó alapja és mértéke 3. § (1) Az általános nyereségadó alapja a JR 3. § (3) bekezdésében és a JR 5. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghatározott elvonásokkal csökkentett, illetve támogatásokkal növelt és a JR 4. § szerinti árkülönbözeti tartalékalap képzéssel és felhasználással, továbbá jogszabályban meghatározott és a mérleg szerinti eredménybe be nem számító alapképzéssel módosított nyereség. [A továbbiakban: az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség.] (2) A vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségét a nyereségadó alapjának számításánál csökkenteni kell: a) a városi és községi hozzájárulás összegével; b) az állami beruházásokra nyújtott állami kölcsön — a kölcsönszerződés szerint esedékes, az adózatlan nyereséget terhelő — törlesztési kötelezettségének összegével; c) a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön — adózatlan nyereséget terhelő — törlesztési és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség összegével; d) a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó vállalatoknál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegével, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra — külön jogszabály szerint :— elszámolható összeggel; e) a pénzügyminiszter által előírt, vagy magasabb szintű jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel. (3) A (2) bekezdésben foglalt összegekkel csökkentett elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget a nyereségadó-alap számításánál növelni kell: a) a számviteli előírások szerint bírságok, büntetések címén különféle ráfordításként elszámolt,, a i^áltelaloU terlielő^ .'csök-f. kentett^—: összeggel * (az így ^meghatározott összeg negatív nem lehet); b) az árban érvényesített garanciális fedezetet meghaladó garanciális költségek összegével, ha arra a garanciális javítási alap nem nyújt fedezetet; c) külön jogszabályban é meghatározott egyéb összegekkel. (4) A (2) bekezdés szerint csökkentett és a (3) bekezdésben foglalt összegekkel növelt elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget a nyereségadó számításánál csökkenteni kell — szabadalmazott találmány és ipari minta esetén az oltalom megadásától, — műszaki megoldás önállóan értékesített dokumentációja esetén az értékesítő vállalatnál történő alkalmazásba vételtől számított 3 éven belüli értékesítésből származó bevétel 10 százalékának megfelelő összeggel. (5) A (3) bekezdésben foglalt összegekkel csak addig növelhető a nyereségadó alapja, ameddig az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségnek a (2) bekezdésben meghatározott összegekkel csökkentett része az általános nyereségadó fizetési kötelezettségre fedezetet nyújt. (6) A vállalat általános nyereségadóként a (2)—' (5) bekezdés szerint módosított nyereségadó-alap 45 százalékát fizeti. (7) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során megállapított, jogtalanul költségként elszámolt személyi juttatások, költségtérítések és szabálytalan nyereségátadások után a (6) bekezdésben előírt általános nyereségadót utólag meg kell fizetni. (8) A befizetendő általános nyereségadó összegét csökkenti a külön jogszabály* alapján igénybe vehető nyereségadó-kedvezmény. (9) Az általános nyereségadó összegét — amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés úgy rendelkezik — a szerződésben meghatározott módon csökkenteni kell. Az alapok képzésének rendje 4. § (1) A vállalat a különféle ráfordítások között elszámolható összegből jóléti és kulturális alapct képez. (2) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szervének (ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság, a továbbiakban együtt: szakszervezet) véleményét kikérve —, a városi és községi hozzájárulással — szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is —, a külön jogszabály szerint meghatáro* A jelenleg hatályos; jogszabályok í szerint a 43/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 7. § (1) bekezdése alapján beruházási állami támogatásként engedélyezett, valamint a 328/1975. (PK. 39.) PM—KkM számú együttes közlemény 1/2. pontja alapján a konvertálható export árualapok fejlesztéséhez vehető igénybe nyereségadó-kedvezmény.
