Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1102 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám Minisztertanácsi rendeletek A Minisztertanács 61/1982. (XI. 30.) számú rendelete a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket ren­deli: A rendélet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed — a mezőgaz­dasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat kivéte­lével — az állami vállalatokra, a trösztökre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, a társa­dalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkeze­tekre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szö­vetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabálvo­zási rendszer szabályai szerint működő jogi sze­mélyiségű gazdasági társulásokra — a nem válla­lati jövedelemszabályozás rendszerében működő fogyasztói szolgáltató kisvállalat kivételével — a kisvállalatokra (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) A tröszt irányítása alatt működő vállalatok a nyereségadózás, az érdekeltségi alapképzés és felhasználás szempontjából egy vállalatnak minősülnek. Ez a rendelkezés a trösztök és a tröszti keretekben működő vállalatok jogkörét belső érdekeltségi rendszerét nem érinti; e vo­natkozásban a trösztök alapító határozatában foglaltak az irányadók. A trösztnek meg kell ha­tároznia az irányítása alatt működő vállalatok érdekeltségének feltételeit, és azokat köteles a vállalatokkal előre közölni. (3) A rendelet mellékletében felsorolt vállalatok jövedelemszabályozásának rendszerét a pénzügy­miniszter az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, va­lamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az érdekelt ágazati miniszte­rek (országos hatáskörű szervek vezetői) véle­ményének figyelembevételével — állapítja meg. Az értékcsökkenési leírás központosított részének befizetése 2. § (1) A vállalat az állóeszköz-állománya után el­számolt éves értékcsökkenési leírás negyven szá­zalékát köteles befizetni. A pénzügyminiszter — az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — egyes vállalatokra vagy meghatározott célokat szolgáló állóeszközökre más befizetési mértéket is megállapíthat. (2) A szövetkezeteket és a szövetkezeti vállala­tokat az értékcsökkenési leírás befizetésének kö­telezettsége nem terheli. A nyereségadózást megelőző kötelezettségek 3. § (1) A vállalat a kifizetett munkabérek harminc százalékának megfelelő bérjutalékot (társadalom­biztosítási járulékot) fizet. (2) A vállalat a természeti feltételek eltérésé­ből, a termelési, forgalmazási sajátosságokból és árrendszeri okokból származó jövedelmek után termelési, kereskedelmi, különbözeti termelői forgalmi, importforgalmi, fogyasztói forgalmi adót, valamint az állami telkek után használati és igénybevételi díjat fizet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adókat a pénzügyminiszter — az ágazati miniszter véle­ményének figyelembevételével, a szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek rész­vételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének egyetértésével — kü­lön jogszabályban állapítja meg, vagy egyes esetekben közvetlenül is kivetheti. (4) A (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek elrendelésénél a pénzügyminisz­ter állapítja meg, hogy a kötelezettség (ha az normatív) a mérleg szerinti eredményt, vagy (ha az nem normatív) az elszámolás (érdekelt­ség) alapjául szolgáló eredményt terheli-e. A vállalati árkülönbözeti tartalékalapok 4. § A vállalat a nem rubel elszámolású viszony­latból származó importanyagok beszerzési árai­nak, valamint az e viszonylatba irányuló export, reexport termékek eladási árainak ingadozása miatti ár- és jövedelemhatások mérséklése cél­jából — külön jogszabályban meghatározott ese­tekben és módon — vállalati árkülönbözeti tar­talékalapot képezhet.

Next

/
Thumbnails
Contents