Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 2. szám
30 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám Budapest igazgatási területén b) víztornyok, szivattyútelepek, szennyvíztisztítási építmények valamint a nem panelos és nem könynyűszerkezetes igazgatási (56)* épületek 17 c) panelos és könnyűszerkezetes építésmóddal megvalósuló ipari (51), mezőgazdasági (52), közlekedési (53), valamint tároló (55) építmények 19 d) Kereskedelmi és szolgáltató (54) építmények építési módtól függetlenül, panelos és könnyűszerkezetes építésm'óddal megvalósuló igazgatási (56) épületek, METRÓ építése 22 e) nem panelos és nem könnyűszerkezetes építésmóddal megvalósuló művelődési és oktatási (57), szociális (58), lakó- és szállójellegű (59) épületek 29 hidak (41), valamint a panelos és könnyűszerkezetes építésmóddal megvalósuló művelődési és oktatási (57), szociális (58) épületek 33 g) panelos lakó- és szálló jellegű (59) épületek 38 h) építtető közvetlen megrendelésére végzett szakés szerelőipari munka 11 Egyéb területeken 13 15 24 27 31 8 (3) Maximált árforma esetén az alvállalkozó a bruttó fedezet összegét az általa végzett munka pótlékkal, többletköltséggel és felárral növelt díj; összegére vetített alábbi költségkulcsokkal köteles meghatározni: a) szak- és szerelőipari munkáknál a (2) bekezdés h) pontja szerint, b) egyéb munkáknál a (2) bekezdés a)—g) pontjaiban foglalt kulcsok három százalékpontos csökkentésével." 7. § A R. 22. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „A VÁLLALÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA, ÁTALÁNYÁR 22. § (1) Az építési-szerelési munkák ellenértékét az építési szerződésben a) tételes költségvetés alapján, vagy b) átalányárral kell meghatározni. (2) Átalányárat a felek a következő módon alkalmazhatnak: a) maximált árformába tartozó munkáknál úgy, hogy az építmény, illetőleg annak alépítményi, vagy felépítményi és befejező részének ellenértékét tételes költségvetés vagy korábban megvalósult ugyanilyen épületről készült számla alapján egyösszegben határozzák meg, b) szabad árformába tartozó munkáknál úgy, hogy a teljesítés ellenértékét a 25/A. § szerinti egyszerűsített árvetés alapján összeállított költségvetéssel egyösszegben határozzák meg. (3) A (2) bekezdés a) pontja alá tartozó esetben az átalányár a tételes költségvetés összegét a tartalékkeretnek és a 15. § (1) bekezdése szerint előirányzott árkockázati fedezetnek megállapodás szerinti részével, legfeljebb azonban a tartalékkeret és az árkockázati fedezet teljes — építményrészre vonatkozó átalányáras megállapodás esetén arányos — összegével haladhatja meg. (4) Átalányáras szerződés esetén a 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Az átalányáron felül csak a pótmunkák számolhatók el. (5) Az építőipari költségvetést építményenként kell összeállítani. A költségvetés készítésére vonatkozó részletes tartalmi és eljárási szabályokat az ÉKN tartalmazza. (6) Ha a felek másként nem állapodnak meg, költségvetést nem kell készíteni és munkajegyzék vagy az építési (felmérési) napló adatainak a felhasználásával összeállított jegyzék alapján kell meghatározni: a) a 100 ezer forint értékhatárt, meg nem haladó fenntartási munkák b) az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák árát." 8- § A R. „Vegyes rendelkezések" című fejezete a következő új 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) A kisvállalat és kisszövetkezet (a továbbiakban együtt: kisvállalat) a szabad árformába tartozó építési-szerelési munkák árának a kialakítása során a R. 4. §-ban foglalt árképző tényezőket az alábbi egyszerűsített árvetés alapján is meghatározhatja a) Anyagköltség b) Bérköltség c) Összevont fedezet. (2) Anyagköltségként kell előirányozni a közvetlen anyagok költségét, valamint ezek fuvarozási és rakodási költségét.