Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 973 ból eredő, a (2) bekezdés alapján kikötött kötelezettségét teljesítette, vagy e kötelezettségét neki fel nem róható nyomós okból (pl. súlyos betegség, üzemi baleset) nem teljesítheti, illetőleg a vevő munkáltatója a lakásépítési alapjából az eladó munkáltató szervének a kölcsöntartozást megtéríti, akkor a munkáltatói kölcsönt a vevő — az eladó munkáltató szerve hozáj árulása esetén — átvállalhatja. (5) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését — a munkáltató szerv hozzájárulása esetén — a lakásban maradó, kölcsöntámogatásban nem részesült, a kölcsönt nyújtó munkáltató szervvel munkaviszonyban nem álló házastárs átvállalhatja. (6) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel épített (vásárolt) lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel szerez újabb tulajdonába kerülő lakást, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog — a munkáltató szerv hozzájárulása esetén — a cserével, illetőleg adásvétellel megszerzett lakásra bejegyezhető. 4. § (1) A támogatásban részesülő dolgozókat — a 3. § (1) bekezdésben említett szervekkel egyetértésben — a munkáltató szerv vezetője jelöli ki. (2) A kijelölésnél a dolgozó, munkavégzését, lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyonj. és szociális helyzetét kell figyelembe venni. Támogatásra csak azt a idolgozót szabad kijelölni, aki az előírt anyagi feltételeket teljesíteni tudja. (3) A támogatás során — a (2) bekezdésben foglaltak mérlegelése mellett — előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, valamint a saját háztartásában több személy eltartásáról gondoskodó (nagycsaládos) dolgozókat, továbbá —' a leszerelést követően két éven belül — a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is. (4) A támogatásra kijelölt dolgozó és a munkáltató szerv a támogatásról és annak feltételeiről e rendelet és a Szabályzat előírásainak megfelelően írásbeli megállapodást köteles kötni. (5) A lakásépítési támogatásban részesített dolgozók névsorát, a támogatás módját és mértékét, a többi dolgozóval ismertetni kell. 5. § A lakásépítés (vásárlás) támogatása a lakásépítési alapból és az egyéb eszközökből (természetbeni segítség) történhet. 6. § A lakásépítési alapot a munkáltató szerv — a 7__9. §-0kban foglalt kiegészítésekkel — a következő pénzügyi forrásokból képezi: a) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok értékcsökkenési leírásának a munkáltató szervet megillető részéből; b) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás cél| jára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó bevételből; c) a munkáltató szervet a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból; d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból; e) a támogatásban részesült dolgozó új munkáltató szerve által megtérített támogatásból; /ja társadalmi munkából származó, a lakásépítés támogatására szolgáló összegből; g) az egyéb jogszabályok alapján a lakásépítési alapba helyezhető összegből. 7. § (1) Lakásépítési alapot képezhet a) a vállalat a felosztható alapjából; b) a kisvállalat az adózott nyereségéből; c) a mezőgazdasági nagyüzem a jövedelemadóval csökkentett nyereségéből, továbbá d) a kisszövetkezet és a fogyasztási szolgáltató kisvállalat a rendelkezési alapjából. (2) A lakásépítési alap képzése az (1) bekezdés a)—c) pontja esetében a fejlesztési* és részesedési alap kötelezettsége teljesítése után, az (1) bekezdés d) pontja esetében az egyéb kötelezettségek telje-, sítését követően történhet. (3) Ha a vállalat felosztható alapjából képezhető lakásépítési alapja az átlagos állományi létszámra vetítve nem éri el az 1000 Ft/fő/év mértéket, akkor eddig az összegig a kötelező tartalékalap kétéves visszapótlási kötelezettséggel lakásépítési alap képzésére igénybe vehető. 8. § (1) A költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek lakásépítési alapot a következő forrásokból képezhetnek: • a) A központi és a tanácsi költségvetési fejezetek, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek az állami költségvetés által rendelkezésükre bocsátott beruházási keretből, illetőleg a fejlesztési alapból származó beruházási pénzeszközeikből. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó összes maradványérdekeltségű költségvetési intézmény, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottsága tárgyévi engedélyezett átlaglétszáma után számítva, nem haladhatja meg dolgozónként az 1000 Ft-ot. b) Az eredmény érdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szerv az adózott nyereségéből. A lakásépítési alap képzése e szerveknél a fejlesztési és részesedési alap kötelezettségeik kielégítése után történik. Ha az adózott nyereségből