Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

966 TANÁCSOK KÖZLÖNYE „14. § (1) Árvíz által okozott épületkár esetében az újjáépítési (helyreállítási) munkákra vonatkozó költségvetés teljes összege erejéig, legfeljebb, azonban 100 000 Ft-ig terjedő kamatmentes építési kölcsönt lehet nyújtani az épület tulajdonosa részére. (2) A Pénzügyminisztérium — indokolt esetben — 100 000 Ft-nál magasabb összegű kamatmentes kölcsönt is engedélyezhet. (3) Ha az építőipari munkák összköltsége a 100 000 Ft-ot meghaladja és a károsult a különbözetet építési anyaggal, a kárt szenvedett épületből származó beépíthető bontási anyagokkal, saját és társadalmi munkával vagy készpénzzel, illetve árvízkár esetére biztosított épületnél biztosítási kártérítéssel nem tudja fedezni, az építési költség fennmaradó hányadára a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről, valamint a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Ha az épületet a tulajdonos helyett a bérlő (használó) állítja helyre, ehhez az (1)—(3) bekezdésben szabályozott feltételek szerint építési kölcsönt kaphat. < (5) Ha az épületet a tulajdonos nem kívánja újjáépíteni és a bérlő (használó) a saját telkén kíván lakóépületet építeni, a 14. §-ban szabályozott feltételek szerint részesülhet építési kölcsönben, azzal az eltéréssel, hogy a 100 ezer Ft-ig terjedő kölcsönösszeg után is évi 3% kamatot kell fizetni. \ 15. § (1) Az építési kölcsön törlesztési ideje a) helyreállítás esetén 15 év b) újjáépítés esetén 35 év (2) A havi törlesztőrészlet összege helyreállítási kölcsön esetében 50 Ft-nál, újjáépítési kölcsön esetében 100 Ft-nál kevesebb nem lehet. (3) Az építési kölcsön törlesztésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés szerinti befejezési határidőt követő hónap első napja. (4) Fizetési késedelem esetén a hátralékos kölcsöntartozás után évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatozó kölcsönrész fi4. § (5) bekezdés] esetében a 6% késedelmi kamatot az ügyleti kamatokon felül kell felszámítani. 16. § (1) Belvíz által okozott épületkár esetében, ha az épület megsemmisült, a 14. és 15. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha az épület helyreállítható, úgy a tulajdonos — vagy a 13. S (3) bekezdésében szabályozott esetben — a bérlő (használó), az egyes építési kölcsönökről szóló 49/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet feltételei szerint kaphat kölcsönt." 2. § (1) A R. 13. 5-ának (4) bekezdésében levő hivatkozás 14. 5 (5) bekezdésre változik. (2) A R. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időtartam 35 évre változik. 3. § Ez a rendelet 1983. január 1 napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatályba lépést követően a hatóság által készített káradatfelvételi lap kiállításával megállapított épületkárok esetében kell alkalmazni; hatályba lépésével egyidejűleg a 13. § (2) bekezdésének r•-' KÜk mondata hatályát veszti. Dr. Ábrahám Kálmán s. k., Madarász Attila s. k., építésügyi és pénzügyminisztériumi városfejlesztési miniszter államtitkár Az ipari miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 17/1982. (X. 7.) IpM—ÉVM—PM számú együttes rendelete a bányászatban foglalkoztatott dolgozók kiemelt lakásellátásáról Az Országos Tervhivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendeljük: 1. § E rendelet a szénbánya vállalatok, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és az Érc és Ásványbánvák (a továbbiakban együtt: bányavállalat) dolgozóinak kiemelt lakásellátását szabályozza. 2. § A kiemelt lakásellátás keretében sor kerülhet a) tanácsi bérlakás juttatására, b) személyi tulajdonba kerülő lakás építésének (vásárlásának) támogatására. 3. § A kiemelt lakásellátásban részesíthető dolgozók körét, a lakáshoz (támogatáshoz) jutás feltételeit a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről, valamint a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló jogszabályok rendelkezései alapján — a 4. §-ban foglalt kiegészítésekkel — a bányavállalatok határozzák meg.