Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 911 át. Ha maguk kívánnak a helyiségben iparengedélyhez kötött tevékenységet folytatni, csere helyiség felajánlása mellett mondhatják fel a bérleti jogviszonyt. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 20. 128/1982. számú, — a legfőbb ügyész Pfl. 30.102/1982. számú törvényességi óvásával egyező tartalmú — határozata alapján.) 21. A Pp. 95. §-a alapján a fellebbezés elutasítására csak akkor kerülhet sor, ha annak hiányai olyan jellegűek, amelyek az érdemi elbírálást egyáltalán nem teszik lehetővé. A gyakorlatban ismétlődően előfordul, hogy a bíróság a hiánypótlásra visszaadott és kiegészített fellebbezést a Pp. 95. § (1) bekezdésének alkalmazásával olyan esetben is elutasította, amikor az érdemi elbírálásra alkalmas volt. • Adott ügyben az első fokú bíróság az alperest hibás teljesítés miatt kártérítésre kötelezte. Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és további bizonyítás lefolytatását kérte. Tagadta, hogy a munkát hibásan végezte el. A megyei bíróság a fellebbezést hiánypótlásra visszaadta. Felhívta az alperest, jelölje meg, hogy mennyiben és milyen okból kéri az első fokú ítélet megváltoztatását. Az alperes fellebbezését azzal egészítette ki, hogy elsősorban a kereset elutasítását kéri, és fenntartotta az eredeti fellebbezésében előadottakat. A megyei bíróság végzésével a fellebbezést elutasította, azzal az indokkal, hogy az alperes hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában rámutatott arra, hogy a Pp-nek a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet a Polgári Perrendtartás alapelveitől elvonatkoztatva alkalmazni. A bíróságnak az a feladata, hogy a törvény céljának megfelelően az igazság kiderítésére törekedjék. [Pp. 3. § (1) bek. első mondata.] Ehhez képest a bírósághoz benyújtott beadványok vizsgálata során a feleket olyan hiány pótlására kell felhívni, amely hiány akadályozza a beadvány elbírálását, vagy a megfelelő intézkedés megtételét. A Pp. 95 §-a éppen ezeknek a megfontolásoknak szem előtt tartásával a jogkövetkezmények alkalmazása során is különbséget tesz és lehetőséget biztosít a beadvány elutasítására, vagy pedig annak hiányos tartalma szerinti elbírálására. Nyilvánvaló, hogy a súlyosabb jogkövetkezmény, az elutasítás csak akkor alkalmazható, ha a beadvány hiányai olyan jellegűek, amelyek annak elbírálását egyáltalán nem teszik lehetővé, a fellebbezésből nem tűnik ki, hogy a fél miért és mennyiben támadja a meghozott határozatot. Az adott ügyben az alperes a fellebbezés kiegészítése során határozott, a kereset elutasítására irányuló fellebbezési kérelmet terjesztett elő. Az eredeti fellebbezésében pedig kifejtette, hogy megfelelő munkát végzett, az épület károsodása nem hozható okozati összefüggésbe az általa végzett munkával. A bíróságnak a hiánypótlási felhívásra benyújtott beadványt az eredeti fellebbezéssel együttesen kell értékelnie. A két beadvány tartalma pedig nem hagy kétséget a tekintetben, hogy az alperes az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte és annak indokát is adta. Tévesen járt el tehát a megyei bíróság, amikor a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 20. 125/1982./ 2. számú, — a legfőbb ügyész Pfl. 33.227/1981. számú törvényességi óvásával egyező — határozata alapján.) 22. Lakásingatlanok hármas cseréje esetében — az okiratba foglalás módjától függetlenül — a tulajdonosváltozás valójában két csereszerződéssel valósul meg, ezért két értékkülönbözet jelentkezik, s azt kell a visszterhes ingatlanvagyon átruházási illeték alapjának tekinteni. Az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben eljárt bíróságok a felperesek keresetét elutasították, mivel álláspontjuk az volt, hogy a Pénzügyi Főosztály alperes az illeték alapjának megállapításánál helyesen járt el, amikor az egy okiratba foglalt hármas ingatlancsere szerződés esetén három értékkülönbözetet