Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 845 8. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § Építési-szerelési tevékenységnek minősül minden tevékenység, amelynek közvetlen célja új építmény létrehozása, meglevőnek újjáépítése, terjedelmének növelése, átalakítása, továbbá az építőipari szolgáltatás." 9- § Az R. 23. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Mentes továbbá az (1) bekezdés e), h) és k) pontjában meghatározott tevékenység." 10. § Az R. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az építési-szerelési tevékenységet és a szolgáltatást terhelő termelési adó alapja az elvégzett munkának az árhatósági rendelkezések szerint számított ellenértéke, amit csökkenteni kell — a szállítás, rakodás, takarítás, lomtalanítás kivételével — az adó megállapításának (bevallásának) időszakában egy adókulcs alá tartozó tevékenységre elszámolt — a számviteli előírások szerinti — közvetlen anyagköltséggel, továbbá az alvállalkozók által végzett munka ellenértékével. A termelési adó alapjának kiszámításánál a tevékenységben részt vevő kisiparos is alvállalkozónak minősül." 11. § Az R. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a korábbi (2)—(9) bekezdések számozása (3)—(10) bekezdésre változik: „(2) Szerződéses rendszerben üzemeltetett részleg (egység) tevékenysége után a termelési adó alapja a szerződés szerinti árbevétel, illetőleg szolgáltató tevékenység — a szállítás, rakodás, takarítás, lomtalanítás kivételével — esetén ennek a szerződéses üzemeltetésbe adást megelőző évi tényleges anyaghányadával csökkentett öszszege, vendéglátó tevékenység esetén pedig az üzlet szerződéses üzemeltetésbe adását megelőző évben az italforgalomnak az összes bevételhez viszonyított arányában számított összege." 12. § Az R. 27. §-a (1) bekezdésének „valamint Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, megyei városokban" szövegrésze hatályát veszti. 13. § Az R. 29. §-ának (2) bekezdése helyét- a következő rendelkezés lép: „(2) Az MJR. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezmény a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzemet akkor illeti meg, ha a gazdasági társaság a tevékenységét — az építésiszerelési és a technológiai szerelési tevékenység kivételével — 19,10 aranykorona alatti átlagos kataszteri tiszta jövedelmű szántóterülettel rendelkező — a gazdasági társaságban részt vevő — mezőgazdasági nagyüzem termőterülete szerinti helységben folytatja. A kedvezményt a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzem az MJR. 21. § (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezményre jogosultak vagyoni részaránya (ennek hiányában a vagyoni hozzájáruláson kívüli egyéb értékelhető, szerződésben rögzített közreműködés részaránya) és termelési adóvisszatartási kedvezmény jogosultságuk mértéke alapján veheti igénybe. Ezt az összeget a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzem az év végi mérleg öszszeállítása előtt átadja a kedvezményre jogosultaknak, amit azok az eredményük javára vagy közvetlenül a fejlesztési alapjuk növelésére használhatnak fel." 14. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § A mezőgazdasági nagyüzem a jövedelemadója, a munkadíj- és részesedési adója, valamint a termelési adója megállapításakor a keretében működő mezőgazdasági szakcsoport közös tevékenységében foglalkoztatottak létszám- és munkadíj adatait, továbbá a közös tevékenységből származó eredményt és árbevételt is köteles számításba venni." 15. § Az R. 1., 4. és 5. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 16. § Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg az R. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 13. §-ának (7) bekezdése és a 28. §-a hatályát veszti. A 6. § rendelkezését már az 1981. évi eredmény felosztásánál is alkalmazni kell. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter