Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 813 — külterület (zártkerti ill. zártkerten kí­vüli földrészlet) esetében a 4/1981. (Ép. Ért. 22.) ÉVM számú irányelv szerint melyik cso­portba sorolt zártkerti, illetőleg zártkerten kívüli területről van szó; — az állattartásnak a település (településrész) területén kialakult hagyományaira és e hagyomá­nyok továbbfejlesztésének lehetőségeire; — az állattartásra alkalmas település (telepü­lésrész) környezetére (pl. üdülőterület, intézmény­terület vagy más védendő terület); — a széljárás irányára és gyakoriságára; — az egyes állatfajták tartási technológiájának 0 korszerűségére, az elhelyezésükre szolgáló épület, építmény kialakítására; — az állategészségügyi és állattartással kap­csolatos környezet-higiéniés követelményekre. - * III. Az állattartásra szolgáló épületek elhelye­zésével kapcsolatos követelmények és feltételek Az állattartás céljára szolgáló épületek elhelye­zésének feltételeit a tanácsrendeletben a követ­kező követelmények figyelembevételével indokolt megállapítani: a) az egészségügyi intézmények, a gyermekin­tézmények (bölcsőde, óvoda, általános iskola), va­lamint élelmiszert előállító és vendéglátóipari üzemek telkének határától védőtávolságként mintegy 50 m-t indokolt meghatározni, illetőleg az állattartás további feltételekhez (pl. technoló­gia) is köthető; b) a lakótelken állattartás céljából elhelyezhe­tő melléképületek, melléképítmények szükség sze­rinti nagyságát és védőtávolságát — a lakóépülettől (vagy a szomszédos telken levő üdülőépülettől), — az ásott kúttól, — a fúrt kúttól, — a csatlakozó vízvezetéktől, — a vízvezetéki kerti csaptól stb. a tanácsrendeletben célszerű tételesen meghatá­rozni. Ennek mértéke a tartási technológiától, a helyi körülményektől (állattartási szokások, ha­gyományok) stb. függően állapítható meg. c) A külterületi (a zártkerti és a zártkerten kí­vüli) állattartás céljára szolgáló területek kijelö­lése során célszerű meghatározni %-osan a föld­részletek maximális beépíthetőségének mértékét (beszámítva a földrészleten létesített vagy létesí­tendő gazdasági épület is), figyelemmel a 4/1981. ÉVM számú irányelvben foglalt csoportosításra. Ennek kapcsán javasoljuk, hogy a tanácsrendelet az irányelv szerinti 1. kategóriába sorolt zártkertek földrészleteinek beépíthetőségét — a terület távlati felhasználásá­ra való tekintettel — 5%-osnál nagyobb mérték­ben, 2. kategóriába sorolt zártkertek és zártkerten l kívüli területek földrészleteinek beépíthetőségét — a terület művelésének biztosítására való te­kintettel — 20%-osnál nagyobb mértékben, 3. kategóriába sorolt zártkertek földrészleteinek beépíthetőségét — a terület művelésének biztosí­tására való tekintettel — 15%-osnál nagyobb mértékben ne állapítsa meg. IV. Az állattartással kapcsolatos állategészség­ügyi és környezethigiénés követlemények — A szagártalom csökkentése. Ennek lehetséges módja, ha az istállót' rendsze-

Next

/
Thumbnails
Contents