Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 1. szám

16 TANÁCSOK KÖZLÖNYE i. szám la'Jkoztatásáról, az átszervezés hatására hogyan alakult a feladatellátás színvonala; a megnövekedett feladatokat magasabb színvonalon, létszámnövekedés nélkül sikerült-e teljesíteni az átszervezés hatására; — a munkaköri előírások tartalmazzák-e a szakképesítési követelményeket, velük szemben milyen a dolgozók tényleges szakképzettsége; — a foglalkoztatott dolgozók feladatait munkaszerződésben, munkaköri leírásban részletesen meghatározták-e, a feladatok a dolgozók munkaidejét kitöltik-e, a munkavégzés hatékony-e; külön díjazás mellett munkaköri feladatnak is sorolható munkák elvégzésére megbízásokat nem adnak-e; a túlórák bizonylatolása és elszámolása megfelelő-e; az alaki és tartalmi követelmények szempontjából alkalmas-e az indokoltság és jogosság megítéléséhez, milyen a jutalmazás mértéke éves szinten a tényleges betöltött munkakörök havi bruttó összegéhez viszonyítva; — hogyan éltek az Önálló bérgazdálkodás lehetőségeivel, milyen mértékű az üres álláshelyek száma és a bérmegtakarítás, a betöltetlen munkakörök mikor keletkeztek, a tartósan be nem töltött álláshelyek intézményi létszámként való fenntartja indokolt-e, az álláshelyek be nem töltése nem járt-e a feladatellátás színvonalának csökkenésével, a bérmegtakarításokat a feladatok ellátásával szoros összefüggésben használták-e fel elsősorban a helyettesítést ellátók jutalmazására; a munkából való távollétekből és az átmenetileg be nem töltött álláshelyekből eredő bérmegtakarítást — év közben — helyettesítésre, továbbá személyes többletmunka alapján jutalomra fordították-e; — az alaptevékenység ellátásával összefüggésben indokoltak és szabályszerűek voltak-e a szerződéses munkák és az azzal kapcsolatos költségek; indokoltak és szabályszerűen megkötött szerződéseken alapultak-e a másodállások és mellékfoglalkozások; megtartották-e a csökkentésire vonatkozó előírásokat; elvégezték-e feladataikat azok, akik kaptak engedélyt másodállás betöltésére, illetve mellékfoglalkozásra vagy egyszeri megbízásos munka elvállalására, illetve szakértői működésre: az egyes feladatok elvégeztetésénél a díjazások a teljesítménnyel arányban álltak-e és okmányokkal bizony íthatók-e; — ha önálló bérgazdálkodásra jogosult, az év során jobb munkaszervezés vagy más ok (pl. műszaki, technológiai korszerűsítés) miatt a béralap megállapításakor számításba vett létszám irányszámot is csökkenti, az abból származó teljes bérmegtakarítást miként (bérpótlék, jutalom) használta fel. milyen tényleges okból keletkezett a bérmegtakarítás, a felhasználáskor nem válialtak-e olyan kötelezettséget, amely az év folyamán, vagy ezt követően a béralap növelésének szükségével járhatna; — az elmaradt vagy megszűnt feladatok béralapját és a hozzá kapcsolódó jutalomhányadot — a pénzmaradványok megállapítására és elszámolására vonatkozó előírások figyelembevételével — befizették-e az állami költségvetésbe. 5. Anyag- és készletgazdálkodás ellenőrzése Az anyag- és készletgazdálkodás keretében azt kell megvizsgálni, hogy az ellenőrzött egységnél — javították-e a beszerzési tevékenységet, a beszerzéseket a tényleges pótlási szükségletekre alapozva, a legszükségesebb mértékre korlátozva végezték-e, az integrált szervezetek kihasználták-e az összevont vásárlások, nagykereskedelemtől való beszerzések előnyeit; a költségigényes importanyagok belföldivel való helyettesítésére törekedtek-e; érvényt szereztek-e annak az elvnek, hogy hazai vagy szocialista viszonylatból is beszerezhető anyagot, gépet, műszert onnan szerezzenek be; — az ésszerű anyaggazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megfelelően érvényesítették-e, alkalmaztak-e készletezési (átlagos készletszint) és felhasználási anyagnormákat, a rendelkezésre álló készletek mennyisége és öszszetétele alkalmas volt-e a feladatok zavartalan ellátásához, milyen okokból keletkeztek elfekvő készletek, s ezek feltárásáról és hasznosításáról rendszeresen gondoskodtak-e; a selejtezéseket megfelelő körültekintéssel, a szabályok betartásával végezték-e el; a leltározási és leltárkiértékelő munkákat a rendeletben foglaltak szerint végezték-e; • — folyamatos és valóságos ismeretekkel rendelkeztek-e a készletek elosztásáról, összetételéről és ahhoz igazították-e a beszerzési gyakorlatot; az anyagok, fogyóeszközök beszerzésénél és felhasználásánál a takarékosság érvényesült-e. 6. A különféle működési költségek ellenőrzése A különféle működési ráfordítások köréből kiemelten azt kell vizsgálni, hogy — a különböző nemzetközi és hazai rendezvényeket csak az indokolt esetekben és mértéktartó színvonalon, a vonatkozó rendelkezések betartásával szervezték-e, megtartották-e az előírt normákat, a rendezvényeken való részvétel feltétlenül indokolt volt-e; a külföldi vendéglátásokhoz, a rendezvényekhez készítenek-e előzetes kalkulációt az előírt normák figyelembevételével; hogyan alakulnak a tényleges kiadások az előkalkulációhoz képest; — a kiadványokat a legszükségesebb esetekben és példányszámban jelentették-e meg; milyen a kiadványok szükséges anyagigénye és annak költsége, vele szemben hogyan alakul a tényleges anyagfelhasználás; — csak szakmai szempontból szükséges kiadványokat, folyóiratokat, újságokat szereztek-e be, példányszámuk nem volt-e túlzott; mennyi a külföldi folyóiratok, könyvek beszerzési költsége, szükséges-e beszerzésük, e kiadványok sokoldalú hasznosítása biztosított-e; — a különféle átalányokat és járandóságokat a jogszabályi előírások szerinti mértékben folyósították-e; időszakonként az átalányok felülvizsgálata megtörtént-e; tettek-e intézkedéseket a csúszópénz visszaszorítására;