Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 643 b) hol lehet új építési területeket kijelölni. Az a) alatti földrészletek, valamint tömbbelsők felhasználásának előnye, hogy a meglevő belterü­let intenzív kihasználásával a telekgazdálkodás ér­dekét a legközvetlenebbül szolgálja, megfelel a mezőgazdasági földek védelmét bitosító jogszabá­lyoknak és — nem utolsó sorban — a területelő­készítés gazdaságos megoldását teszi lehetővé. A magánszemély tulajdonában álló nagyobb — több építési teleknek minősülő — földrészlet megosztására a tulajdonost a progresszív- telekadó alkalmazásával lehet késztetni. A megosztás enge­délyezését és végrehajtását követően keletkezett többlet-telkek elidegenítési kötelezettsége az erre kijelölt településeken érvényesíthető, illetőleg — szükség esetén — sor kerülhet a tanácsi értéke­sítés elrendelésére. Mivel a telekalakítás hivatalból való elrende­lésének első feltétele, a megalapozott építési szán­dék a fejlődő településeken rendszerint fennáll, az építésügyi hatóság szinte mindenkor ehhez az eszközhöz is nyúlhat a telekmennyiség növelése érdekében. Rámutatok itt még arra, hogy az ilyen ingatlan eladása esetében is — a már előbb jelzett tele­püléseken és közérdekű célok megvalósítása érde­kében — az államot megilleti az elővásárlási jog. A tömbbelsők feltárásának lehetősége a szük­séges mértéket mintegy kétszeresen meghaladó mélységű telkek esetében merül fel. A terület­előkészítés keretében itt főleg az új utak nyitása miatt jelentkezhet többletköltség. Ez azonban a terület intenzívebb felhasználása révén, a kiala­kított telkek tartós használatbaadása során, a használatbavételi díjban megtérül. A b) alatti esetben a kijelölés alapja az általá­nos rendezési terv. Ilyen terv hiányában a ház­helyterületet az építésügyi hatóság határozattal je­löli ki. 5. A feltárt tömbbelsők és a kijelölt új építési területek feletti rendelkezési jognak az állam ja­vára való megszerzése Ha a szóban forgó területek magánszemélyek tulajdonában vannak, a tanácsnak vásárlás vagy kisajátítás útján a tulajdonjogot kell az állam ja­vára megszereznie. Az állami tulajdonban került terület kezelője a tanács. A területeken kialakított építési telkek az épít­kezni szándékozóknak tartós használatába adan­dók. Felhívom a figyelmet az 1004/1977. (I. 28.) Mt. h. számú határozat 2. a) pontjában foglalt arra a rendelkezésre, amely szerint a tartós használatba adható állami telkek kialakításához szükséges külterületi földek tulajdonjogát — az állam javá­ra — a belterülethez csatolás előtt kell megsze­rezni. Ezzel kapcsolatban fontos még tudni, hogy a belterületi határvonal megállapításáról és módo­sításáról szóló 3/1980. (Ép. Ért. 7.) ÉVM számú utasítás 1. § (2) bekezdésében említett fejlesztési terület a vételár, illetőleg a kisajátítási kártalaní­tás megállapításakor külterületnek tekintendő. 6. A feltárt tömbbelsők és kijelölt új építési te­rületek előkészítését megalapozó jeladatok a) Azokban a településekben, amelyek általá­nos rendezési tervvel rendelkeznek, a tervben foglaltaknak megfelelő területekre, a tervvel nem rendelkező településekben pedig a település reá­lis fejlődését figyelembe vevő területi egységekre (tömbbelsők, határozattal kijelölt új építési terü­letek) a biztosítandó telkek számától függően részletes rendezési (házhelyrendezési) terveket kell készíteni és jóváhagyni. b) A részletes rendezési (házhelyrendezési) ter­vek készítése során figyelembe kell venni a terü­letek közművesíthetőségét, az átmeneti időszak­ban azok részleges közműellátásának feltételeit, a közintézményi igényeket, s ezek területeit a vár­ható szükségleteknek megfelelően tartalékolni kell. A rendezési tervek beépítési előirányzatai kidolgozásánál célszerű javaslatot tenni a fel­használható ajánlott tervek körére úgy, hogy azok építészetileg megfelelő utcaképek, város­(falu-) képek kialakulását is elősegítsék. c) Családi házas beépítésre előirányzott terüle­teknél, ahol a meglevő telekméretek általában megfelelőek és a közművesítésnél a terepadott­ságok miatt műszaki problémák előreláthatólag nem merülnek fel. telekalakítási terv is megfelejő lehet, az ajánlott tervek meglétére azonban ebbeu az esetben is célszerű utalni. d) Az érintett szakhatóságok bevonásával meg kell állapítani, hogy a feltárt tömbbelsők és a ki­jelölt új építési területek előkészítése (útépítés, közművesítés, telekalakítás) milyen munkálatok elvégzését kívánja és ezekre mekkora fedezetet kell biztosítani. e) Tisztázni kell, hogy a területelőkészítésről a tanács maga tud-e gondoskodni, vagy ennek a megoldására az Országos Takarékpénztárral kí­ván-e megállapodni, a Tanácsok Közlönyének 1979. XII. 21-i számában megjelent közlemény­ben foglaltaknak megfelelően. ; 7. Az előkészített építési területek rendeltetés­szerű felhasználása A kialakított építési telkeket előre elkészített ütemterv alapján úgy tartós használatba adni, hogy a területek ne szórványosan, hanem rend­szeresen épüljenek be.

Next

/
Thumbnails
Contents