Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 23. szám
23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 615 2. § | tak az állásfoglalásban megjelölt nem lakás céljáj ra szolgáló helyiségekre nem terjednek ki. Mivel Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. a panzió céljára szolgáló épület nem minősül látásnak, illetve üdülőnek, ezért az ilyen épület Dr. Trethon Ferenc s. k., Váncsa Jenő s. k., után házértékadót fizetni nem kell. munkaügyi miniszter mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Vegyes rendelkezések A Belkereskedelmi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 4/1981/20. számű együttes állásfoglalása a panzió céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos egyes kérdésekről A magánkereskedelemről szóló jogszabályok [1977. évi 15. sz. tvr., a 13/1977. (VI. 1.) BkM számú rendelet] lehetővé teszik, hogy állampolgár magánkereskedői igazolvány alapján panziót üzemeltessen. A panzió tevékenység körét az 1/1981/1. sz. állásfoglalással közzétett üzletköri döntés tartalmazza. E szerint panzióipar a ház vagy üdülő legfeljebb 10 szobájában vendégek rendszeres és keresetszerű, térítés ellenében történő elszállásolása és étkeztetése. Az olyan épület, műszakilag összefüggő helyiségcsoport, illetőleg helyiség, amelyben a tulajdonos magánkereskedői igazolvány alapján panziót tart fenn, gazdasági rendeltetésére tekintettel nem lakás céljára szolgáló épületnek (helyiségcsoportnak, helyiségnek) minősül. Ezért a panzió céljára szolgáló épületre (helyiségcsoportra, helyiségre) az állampolgárok lakás és üdülő tulajdonáról szóló jogszabályok nem vonatkoznak. Ha a panzió gyakorlására jogosult a panzió épületében levő —: a lakás követelményeinek megfelelő — műszakilag összefüggő helyiségcsoportot mint tulajdonos lakás céljára használja, erre a lakástulajdon szabályai az irányadók. Az állampolgár által építhető nem lakás céljára szolgáló helyiségek nagyságáról szóló 6/1974. (V. 30.) ÉVM—IM számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében írt felmentést — amennyiben a kérelmező a folytatni kívánt tevékenység helye szerint illetékes kereskedelmi szakigazgatási szerv igazolásával tanúsítja, hogy az épületet, illetve helyiséget panzióipar céljára kívánja létesíteni — legfeljebb tíz vendégszobát és a kiszolgáló helyiségeket (konyha, ebédlő, hall stb.) tartalmazó épületre lehet kiadni. * A házadóról és a házértékadóról szóló 19/1974. (V. 16.) MT számú rendelet II. fejezetében foglalA Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának 3/1981. (Sz. T. 28.) számú irányelve a Fogyasztási Szövetkezetek IX. kongresszusát megelőző megyei gyűlések előkészítésére és megtartására A fogyasztási szövetkezetek (áfészek, takarék-, és lakásszövetkezetek), valamint megyei közös vállalataik az Országos Tanács 1981. januári ajánlásának megfelelően ez évi első küldöttgyűlésükön (közgyűlésükön), illetve igazgatótanácsi ülésükön megválasztották küldötteiket a kongreszszusi küldöttválasztó gyűlésre. A Fogyasztási Szövetkezetek IX. kongresszusának időpontját az Országos Tanács 1981. november 14—15-én állapítja meg. A kongresszus további eredményes előkészítése érdekében a küldöttválasztó megyei gyűlések összehívására, megtartására az alábbi irányelveket teszi közzé: 1. A kongresszusi küldötteket választó megyei gyűléseket az Országos Tanács nevében a megyei szövetségek elnökségei 1981. szeptember első felében egynapos tanácskozásra hívják össze. Erre a szövetségi tagságra tekintet nélkül meg kell hívni a működési körzetbe tartozó valamennyi fogyasztási szövetkezetet. A képviseletet a szövetkezetek által választott küldöttek lássák el. Ha valamelyik szövetkezetben a küldött választást elmulasztották, a megyei szövetség a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre a szövetkezet vezetőivel egyetértésben szavazati joggal hívjon meg a feladat ellátására alkalmas szövetkezeti tagot. A küldöttválasztó gyűlésre kapjanak meghívást a mozgalomban tevékenykedő olyan vezetők, közéleti személyiségek, akik a szövetkezetek érdekében kiemelkedő tevékenységet végeznek, s a gyűlés munkáját eredményesen segíthetik. A megyei gyűlés a küldöttek körét a meghívottak közül a küldöttek számának legfeljebb húsz százaléka erejéig kiegészítheti. Az Országos Tanács javasolja, hogy a megyei gyűlésen a MÉSZÖV elnökét, elnökhelyettesét, a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatóját nyilt szavazással válasszák be a szövetkezeti küldöttek közé. A szavazati joggal meghívott személyek kongresszusi küldöttnek is megválaszthatok.