Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 615 2. § | tak az állásfoglalásban megjelölt nem lakás céljá­j ra szolgáló helyiségekre nem terjednek ki. Mivel Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. a panzió céljára szolgáló épület nem minősül lá­tásnak, illetve üdülőnek, ezért az ilyen épület Dr. Trethon Ferenc s. k., Váncsa Jenő s. k., után házértékadót fizetni nem kell. munkaügyi miniszter mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Vegyes rendelkezések A Belkereskedelmi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 4/1981/20. számű együttes állásfoglalása a panzió céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos egyes kérdésekről A magánkereskedelemről szóló jogszabályok [1977. évi 15. sz. tvr., a 13/1977. (VI. 1.) BkM szá­mú rendelet] lehetővé teszik, hogy állampolgár magánkereskedői igazolvány alapján panziót üze­meltessen. A panzió tevékenység körét az 1/1981/1. sz. állásfoglalással közzétett üzletköri döntés tar­talmazza. E szerint panzióipar a ház vagy üdülő legfeljebb 10 szobájában vendégek rendszeres és keresetszerű, térítés ellenében történő elszálláso­lása és étkeztetése. Az olyan épület, műszakilag összefüggő helyi­ségcsoport, illetőleg helyiség, amelyben a tulajdo­nos magánkereskedői igazolvány alapján panziót tart fenn, gazdasági rendeltetésére tekintettel nem lakás céljára szolgáló épületnek (helyiségcso­portnak, helyiségnek) minősül. Ezért a panzió cél­jára szolgáló épületre (helyiségcsoportra, helyiség­re) az állampolgárok lakás és üdülő tulajdonáról szóló jogszabályok nem vonatkoznak. Ha a panzió gyakorlására jogosult a panzió épü­letében levő —: a lakás követelményeinek megfe­lelő — műszakilag összefüggő helyiségcsoportot mint tulajdonos lakás céljára használja, erre a lakástulajdon szabályai az irányadók. Az állampolgár által építhető nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségek nagyságáról szóló 6/1974. (V. 30.) ÉVM—IM számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében írt felmentést — amennyiben a ké­relmező a folytatni kívánt tevékenység helye sze­rint illetékes kereskedelmi szakigazgatási szerv igazolásával tanúsítja, hogy az épületet, illetve he­lyiséget panzióipar céljára kívánja létesíteni — legfeljebb tíz vendégszobát és a kiszolgáló helyi­ségeket (konyha, ebédlő, hall stb.) tartalmazó épü­letre lehet kiadni. * A házadóról és a házértékadóról szóló 19/1974. (V. 16.) MT számú rendelet II. fejezetében foglal­A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának 3/1981. (Sz. T. 28.) számú irányelve a Fogyasztási Szövetkezetek IX. kongresszusát megelőző megyei gyűlések előkészítésére és megtartására A fogyasztási szövetkezetek (áfészek, takarék-, és lakásszövetkezetek), valamint megyei közös vállalataik az Országos Tanács 1981. januári aján­lásának megfelelően ez évi első küldöttgyűlésü­kön (közgyűlésükön), illetve igazgatótanácsi ülé­sükön megválasztották küldötteiket a kongresz­szusi küldöttválasztó gyűlésre. A Fogyasztási Szövetkezetek IX. kongresszusá­nak időpontját az Országos Tanács 1981. novem­ber 14—15-én állapítja meg. A kongresszus to­vábbi eredményes előkészítése érdekében a kül­döttválasztó megyei gyűlések összehívására, meg­tartására az alábbi irányelveket teszi közzé: 1. A kongresszusi küldötteket választó megyei gyűléseket az Országos Tanács nevében a megyei szövetségek elnökségei 1981. szeptember első fe­lében egynapos tanácskozásra hívják össze. Erre a szövetségi tagságra tekintet nélkül meg kell hívni a működési körzetbe tartozó valamennyi fogyasztási szövetkezetet. A képviseletet a szö­vetkezetek által választott küldöttek lássák el. Ha valamelyik szövetkezetben a küldött választást elmulasztották, a megyei szövetség a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre a szövetkezet vezetőivel egyetértésben szavazati joggal hívjon meg a fel­adat ellátására alkalmas szövetkezeti tagot. A küldöttválasztó gyűlésre kapjanak meghívást a mozgalomban tevékenykedő olyan vezetők, köz­életi személyiségek, akik a szövetkezetek érdeké­ben kiemelkedő tevékenységet végeznek, s a gyű­lés munkáját eredményesen segíthetik. A megyei gyűlés a küldöttek körét a meghívot­tak közül a küldöttek számának legfeljebb húsz százaléka erejéig kiegészítheti. Az Országos Ta­nács javasolja, hogy a megyei gyűlésen a MÉ­SZÖV elnökét, elnökhelyettesét, a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatóját nyilt szavazással válasszák be a szövetkezeti küldöttek közé. A szavazati joggal meghívott személyek kongresszusi küldöttnek is megválaszthatok.

Next

/
Thumbnails
Contents