Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 20. szám

558 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám 2. Az ötnapos munkahétre csak alapos előkészítés után szabad áttérni. Az áttéréssel biztosítani kell a népgazdasági érdekek érvényesítését, a központi előírások betartását. Tekintve, hogy az áttérés időpontját az önerő elvéből következően minden gazdálkodó szervezet maga határozza meg, fokozott szerephez kell juttatni a fővárosi, megyei tanácsok összehangoló tevékenységét. Ezért a fővárosi, megyei tanácsok szakigazgatási szerveik, illetve a Megyei Szállítási Bizottságok közreműködésével ezen iránymutatás alapján úgy koordinálják a területükön folyó áttérést, hogy a megváltozott igényekhez igazodva a szükséges közlekedés-szervezési intézkedéseket időben meglehessen tenni. \ 3. A közlekedés és hírközlés területén az ötnapos munkahetet általában 1982. január 1-től lehet bevezetni, s ha kényszerítő okok nem akadályozzák azt, lehetőleg 1982. március 31-ig be kell fejezni. 4. Azoknál a gazdálkodó szerveknél, vagy üzemeknél, ahol a három vagy több műszakban dolgozók száma meghaladja a fizikai létszám felét, már 1981. július 1-től meg lehet kezdeni az áttérést. 5. A Magyar Posta, a Magyar Államvasút a szolgáltatások országosan összehangolt biztosítása érdekében egységesen 1982. január 1-től teljes létszámával térjen át az ötnapos munkahétre. 6. A KPM felügyelete alá tartozó, de nem a közlekedés és hírközlés ágba tartozó vállalatok az ötnapos munkahétre való áttérésüket a saját ágazatukra vonatkozó „Irányelvek" szerint szervezzék meg, ezen irányelvben foglaltak értelemszerű alkalmazásával (határidő stb.). A közúti igazgatóságok ezen irányelvben foglaltak, valamint az ÉVM ágazati irányelvek figyelembevételével térhetnek át az ötnapos munkahétre, lehetőleg egységesen 1982. január 1-vel. II. Munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések 7. A munkaidő mértékét általában a kiadás alatt álló jogszabályok alapján kell figyelembe venni a következő (8—15) pontokban foglaltak betartásával. 8. A közlekedésben és hírközlésben a forgalmi végrehajtó szolgálatban foglalkoztatott dolgozók munkaideje havi 182, illetőleg heti 42 óra. 9. Azoknál a vállalatoknál, ahol az idényjelleg vagy más okok indokolják, éves munkaidő-keret is megállapítható a 42 órás munkahét alapulvételével (MÁV, MAHART, MALÉV, LRI, ÉPFU stb.). 10. A HUNGAROCAMION és más közlekedési vállalatok nemzetközi járatai forgalmi-utazó dolgozói háromhavi munkaidő-keretét a 182 óra/hó alapján kell megállapítani. 11. Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók munkaideje külön EüM—MüM rendeletben kerül szababályozásra. Annak megjelenéséig munkaidejük (óra/hét) változatlan. 12. A közvetlen műhelyi és raktári, nem fizikai dolgozók munkaideje lehetőleg az üzem fizikai dolgozóinak munkaidejével megegyező legyen. 13. A közlekedés és hírközlés ágazatba tartozó vállalatoknál 40 órás munkahétben csak a három műszakban dolgozók foglalkoztathatók, (ötnapos munkahét keretében a 24 óránként háromszor 8 órás munkaidőben foglalkoztatottak.) 14. Az egy műszakban dolgozók napi munkaidejét — a forgalmi beosztásúak kivételével — a heti munkaidőkeret lehetőleg egyenletes elosztásával kell megállapítani. A munkahelyen kötelező tartózkodási idő pénteki munkanapokon érje el a 8 órát. 15. A munkaközi szünetet a jogszabályok előírásai szerint kell biztosítani. Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottaknál a munkaközi szünet is a vállalati (munkahelyi) sajátosságokhoz igazodhat. 16. Az ötnapos munkahét bevezetésétől kezdve valamennyi munkavállaló részére a szabadságát úgy kell kiadni, hogy minden tizenkettedik nap szabadnapra jusson. 17. A heti pihenőnapot és a szabadnapot lehetőleg egybefüggően kell kiadni, tehát szombatvasárnap vagy vasárnap-hétfő. A forgalmi dolgozóknál, illetve a forgalomhoz szorosan kapcsolódó munkaterületeken (vezényléses munkarend stb.) a szabadnapokat — a munkaidőkerethez kapcsolódva — éves átlagban is lehet biztosítani. Ilyen esetekben hetenként egynél több szabadnap i§ kiadható, és azoknak a heti pihenőnaphoz való kapcsolása sem kötelező. 18. Az ötnapos munkahét bevezetéséhez meg kell kezdeni a felkészülést. Alapvető, hogy a dolgozók munkabére — a munkaidő mérséklése, illetve a munkaközi szünet megszüntetése miatt — nem csökkenhet. Az általános elvek hangsúlyozása mellett felhívjuk a figyelmet a bértartalékolás fontosságára. Ehhez — egységenként eltérő mértékben — növelni kell a szervezettséget, elő kell segíteni a munkaerő szükség szerinti átcsoportosítását. Csökkenteni kell a veszteségidőket és növelni a teljesítménybérezés szerepét. 19. A munkaviszonnyal kapcsolatos 6—19. pontokban tárgyalt kérdéseket a gazdálkodó szervek a kollektív szerződéseikben vagy a munkaügyi szabályzatukban rendezzék. A kollektív szerződés, munkaügyi szabályzat módosítását a Közlekedésügyi Értesítő 1981. évi 3. számában megjelent „Irányelvek a közlekedési és hírközlési ágba tartozó szervezetek 1981—1985. évekre szóló kollektív szerződéseinek megkötéséhez, munkaügyi szabályzatainak kiadásához" szerint kell végrehajtani. III. Az áttérés jeltételei 20. Az ötnapos munkahétre való áttérés félté-' teleinek kialakítására, a kötelezettségek vállalására minden gazdálkodó szervnek programot kell