Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 19. szám

523 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám tálatokról; jelezzék továbbá a p^lramentekén felvetett, minisztériumi intézkedést igénylő felvetéseket, javaslatokat is. Egyéb rendelkezések A jelen irányelv közzétételével az Egészségügyi Közlöny 1978. évi 21. számában megjelent irányelv hatályát veszti. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1/1981. számú irányelve az 1981—S2. évi ifjúsági parlamentek megrendezéséhez az építésügyi ágazatban Az ifjúsági parlamentek megrendezésének egyes kérdéseiről szóló — az 1044/1980. (XI. 18.) Mt. h. —SZOT—KISZ KB számú együttes határozattal módosított — 1031/1977. (VIII. 5.) Mt. h—SZOT— KISZ KB számú együttes határozat, illetőleg annak végrehajtását szolgáló 15014/1980. (IPK. 12.) ÁIB számú határozat, továbbá az 5/1980. (IPK. 1.) ÁIB számú irányelv alapul vételével — a KISZ Központi Bizottságával, az Állami Ifjúsági Bizottság Titkárságával, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, valamint az illetékes ágazati—iparági szakszervezetekkel egyetértésben — az alábbi irány elvet adom ki: Í. Munkahelyi, vállalati ifjúsági parlamentet kell rendezni valamennyi vállalatnál. Több önálló gyáregységgel, különálló telephellyel rendelkező vállalatoknál külön-külön, egységenkénti parlamentet kell rendezni, összevont parlament rendezhető, ha az adott egységeknél a fiatal dolgozók száma (10—15 fő alatt) ezt indokolja. Az-öszszevont parlamentet megelőzően azonban közvetlen munkahelyi beszélgetést kell rendezni a vezetők és a fiatalok között, a helyben megoldható problémákról, felmerülő javaslatokról. Az önálló gyáregységgel, üzemegységgel vagy nagyobb önálló (különálló) munkahellyel rendelkező vállalatoknál külön-külön, egységenkénti munkahelyi parlamentek megrendezése célszerű, feltéve, hogy az ott foglalkoztatott fiatal dolgozók létszáma a 100 főt meghaladja. Többlépcsős rendezés esetén gondoskodni kell arról, hogy a munkahelyi parlamenteken megválasztott küldöttek száma (80—150 fő) és összetétele tegye lehetővé a vállalati szintű parlament eredményes munkáját. Annak eldöntésére, hogy az adott gazdálkodó szervezetnél egy vagy többlépcsős rendszerű parlament kerül-e megrendezésre, a vállalati gazdasági vezetés, a KISZ-, párt- és szakszervezettel egyetértésben jogosult. Azoknál a vállalatoknál (nagyvállalatoknál, trösztöknél) ahol az ifjúsági parlament megrendezése több lépcsőben történik, a szervezet legmagasabb szintű parlamentje középszintű parlamentnek minősül. Az Építésügyi Ágazati Ifjúsági Parlamentre a küldötteket a középszintű, ahol pedig munkahelyi parlamentek megrendezésére nem kerül sor, a vállalati szintű ifjúsági parlamenten kell megválasztani. 2. A középszintű vállalati, munkahelyi parlamentek előkészítéséért és megrendezéséért az adott vállalati, munkahelyi vezető (vezérigazgató, igazgató, gyáregységvezető, telepvezető stb.) a felelős. A parlamentek megfelelő előkészítése, illetőleg a felkészülés biztosítása érdekében azok időpontjáról és napirendjéről a érintett fiatalokat legalább három héttel korábban tájékoztatni kell. A parlamentek megrendezése előtt a beszámolóban és az intézkedési tervben foglaltakról — mivel azok szakszervezeti és KISZ jogosultságokat is is érinthetnek — a gazdasági vezetés megfelelő időben adjon tájékoztatást a testületi szerveknek. A vállalat vezetőinek feladata biztosítani az összes feltételt ahhoz, hogy az illetékes KISZ és szakszervezeti szervek az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos — jogszabályokban meghatározott — jogköröket gyakorolhassák. 3. Az Építésügyi Ágazati Ifjúsági Parlament tanácskozásait plenáris ülésen, majd azt követően ágazati-alágazati szekcióüléseken tartjuk. Ennek megfelelően külön rendezzük: — az építőipari és szerkezetgyártóipari, — az építőanyagipari, — a tervező-kutató és beruházási, illetőleg — a tanácsi (kommunális) tevékenység körében foglalkoztatott fiatalok szekciónként! tanácskozását. Annak érdekében, hogy az ágazati parlamenten a résztvevők megfelelő számarányban képviseljék az építésügyi ágazat egyes területeit, illetőleg jellemző gazdálkodó szervezeteit, a szervezet legmagasabb szintű parlamentjén választható küldöttek számát az ÉVM Személyzeti és Oktatási Főosztálya külön-külön határozza meg. 4. A tanácsi építőipari, építőanyagipari és kommunáis vállalatoknál, valamint az építésügyi feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szerveknél foglalkoztatott fiatalokat az Építésügyi Ágazati Ifjúsági Parlamenten megyénként 2 fő (a fővárosból 5 fő) képviseli; megválasztásukra a megyei (fővárosi) szintű ifjúsági parlamenteken kerül sor. 5. A küldöttek számának meghatározására, az Építésügyi Ágazati Ifjúsági Parlament megtartásának időpontjára a későbbiekben konkrét intézkedés történik. A munkahelyi, vállalati középszintű parlamentek lebonyolítására egyebekben a vonatkozó KISZ KB és ÁIB határozatok és irányelvek előírásai az irányadók. 6. Az adott szervezet legmagasabb szintű parlamentjének jegyzőkönyvét 10 napon belül az