Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 473 igazolja, hogy a szerződést illetékkiszabásra bemu­tatta, építés esetén pedig három éven belül a hasz­nálatbavételi engedélyt bemutatja. Ha ap adás­vétel vagy az építés említett határidőn belül meg­történt akkor bejelentés helyett annak tényét kell igazolni a fenti okmányokkal. A bejlentés­ben fel kell tüntetni az elidegenítő személyek lakóhelyét és személyi számát. Elvész az adómen­tességéhez való igény, ha a bejelentés vagy ennek hiányában az ingatlanszerzés a bejelentésre nyit­vaálló utolsó határidőig sem történik meg, (5) A tulajdonos által lakott lakóingatlan elide­genítése esetén nem zárja ki az adómentességet az a körülmény, hogy a tulajdonos a másik lakó­ingatlant nem az elidegenítést követően, hanem az azt közvetlenül megelőző 183 napon belül — hatósági engedéllyel — szerezte. Ha az ingatlan elidegenítés kapcsán az elidegenítő nem új lakó­épületet épít, hanem a tuladonát képező lakóin­gatlant bővíti, az elidegenítés jövedelme a (3)— (4) bekezdésben foglalt feltételek mellett részesül­het adómentességben, amennyiben a lakóingatlan­ban a korábbinál több lakószoba vagy lakás jön létre és a növedék tulajdonosa azonos a bővítés előtti ingatlan tulajdonosával. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 4. az iskolai (felsőfokú iskolai) tanulónak, egye­temi (főiskolai) hallgatónak szakmai gyakorlat­tal összefüggő munkájából származó jövedelme; Vhr. 21. § Ha tanulók, egyetemi (főiskolai hall­gatók) vagy ifjúsági szervezet tagjai kollektív mun­kát (vasgyűjtést, gyümölcsszedést stb.) végeznek, munkájuk ellenértéke (bére) adómentes. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 5. az albérletből, az ágybérletből, a komfort nélküli lakások bérbeadásából, a gyermekek, va­lamint az ápolásra kihelyezett betegek gondozá­sából származó jövedelem; Vhr. 22. § (1) Adómentes albérlőtartáson (ágy­bérlőtartáson), valamint komfort nélküli lakás adómentes bérbeadásán lakószobának vagy a la­kás egyéb helyiségeinek lakás céljára történő bér­beadását kell érteni. Azonosan kell elbírálni az in­gatlan tulajdonosa (haszonélvezője) által a saját la­kásával összefüggő — műszakilag el nem különí­tett — helyiségnek lakás céljára történő bérbeadás sát is. (2) A lakószobák albérlői és ágybérlői által fi­zetett díj az ezzel kapcsolatos berendezési és fel­szerelési tárgyak használatáért járó díjat is ma­gában foglalja, amelyet különválasztva adóztatni nem lehet. (3) Ha az albérlet (ágybérlet) vagy a komfort nélküli lakás bérbeadása nem lakás, hanem egyéb más (üdülés, pihenés, közületi szerv dolgozóinak elszállásolása, műterem, iroda, rendelő stb.) célo­kat szolgál, vagy nem lakás céljára szolgáló he­lyiséget (üdülő, műhely, üzlet, garázs, műterem stb.) hasznosítanak albérlet útján, az ebből szár­mazó jövedelem adóköteles. (4) A gyermekgondozással kapcsolatos adómen­tesség nem vonatkozik a gyermekek keresetszerű nyaraltatására (ellátására). Egyéb esetben az adó­mentesség legfeljebb öt gyermek — alkalmazott foglalkoztatása és óvodai (iskolai) jellegű oktatás (nyelv, zene stb) nélküli — gondozásából szár­mazó jövedelemre terjed ki. (5) Adómentes a 3/1966. (IV. 30.) OT—PM— ÉVM sz. rendelet alapján végzett épületbontásból származó, anyagban megjelenő jövedelem, ha az anyagot nem értékesítik. 67 Hatályát vesztette. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) g) 8 a szellemi tevékenységet folytatók jövede­lemadója alá eső jövedelem; h) 8 a társasági adóval adóztatott nyereség (jö­vedelem); Vhr. 23. § (1) Az adómentesség nem illeti meg a társasági adó alá nem vont vagy alóla mentesí­tett társasági nyereségből magánszemélyt megille­tő részesedést (jövedelmet). (2) Ha társasági adóval adóztatott nyereség részben vagy egészben magánszemélyek között felosztásra kerül, az ebből származó jövedelem adóköteles. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) i) 8 az a jövedelem, amelynek általános jövede­lemadó mentességét más jogszabály biztosítja. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter ar­ra, hogy a) az adómentességeknek e rendeletben meg­határozott feltételeit rendeleti úton módosíthassa, vagy egyéb feltételeket állapíthasson meg; b) egyes adóköteles jövedelmek adóztatásának módszerét az e rendeletben meghatározott kere­tek között megváltoztathassa; c) indokolt esetben az általános szabályoktól el­térő adókedvezményt engedélyezzen. Vhr. 24. § Ha a jogszabály másként nem ren­delkezik, az R. és e rendelet alkalmazásában az adómentességet biztosító összeghatár átlépése ese­tén a teljes jövedelem adóköteles. 7 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének f/6, pontját, az R/2. 1. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 8 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének g), h) és i) pontja, az R/3. 2. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az R. szóvege kiegészült, illetőleg eredeti g) pontjának szövege az i) pontba került át.

Next

/
Thumbnails
Contents