Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 17. szám
17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 467 szabályokban meghatározott határt el nem érő bére, a szabadságmegváltás címen kapott összeg stb. Vhr. 6. § (1) Ingatlanvagyon elidegenítéséből származó jövedelem adókötelezettségének nem előfeltétele az ingatlan tulajdonjogváltozásnak az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) való bejegyzése. Az adókötelezettséget nem zárja ki az a körülmény, hogy az ingatlan megosztása vagy értékesítése hatósági intézkedésre történt, (2) Földterület megosztása esetén nem a megosztás ténye, hanem a tulajdonos által megosztott földrészlet értékesítése (jövedelme) alapítja meg az adókötelezettséget, függetlenül a megosztás időpontjától. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy külterületi vagy belterületi földet osztottak meg. Ha a megosztással keletkezett valamennyi földrészleten épület áll, azt kell vizsgálni, hogy a földrészletnek vagy a rajta álló épületnek magasabb-e a forgalmi értéke az elidegenítés időpontjában. Megosztás címén ilyen földrészlet után csak akkor állapítható meg adókötelezettség, ha a földrészlet értéke magasabb, mint az épületé. Ha valamely földterület megosztása során keletkező földrészletek egyike sem lett önálló földrészlet, hanem azokat más földrészlettel összevonták, megosztás címén nem áll be adókötelezettség. (3) Az osztatlan tulajdonközösséget eredményező, ingatlanelidegenítésre a Vhr. 3. § (6) bekezdésében meghatározott adókötelezettség nem vonatkozik abban az esetben, ha a jogügylet következtében az osztatlan tulajdonközösség együttélő házastársak között jön létre. A belterületi földrészlet akkor alkalmas több építési telek kialakítására — az adókötelezettség szempontjából, — ha abból a helyi területrendezési szabályok szerint legalább két telek kialakítható. Több, nem lakás céljára szolgáló helyiség elhelyezésére alkalmas a belterületi földrészlet, ha azon az építésügyi szabálvok alapján ilyen helyiségek (pl. társasüdülő, •üdülőikerház, sorgarázs stb.) helyezhetők el. Külterületi földrészlet elidegenítésénél független az adókötelezettség attól, hogy a terület osztható-e, beépíthető-e. zártkert-e vagy sem. Ha az ügylet nyomán a belterületi földrészlet tulajdonjogát lakásépítő szövetkezet, lakás-társasházközösség lakóépület létesítése céljára szerzi meg, az elidegenítőt nem terheli adókötelezettség e címen, kivéve, ha az ügylet nyomán az egyik tulajdonos tulajdoni hányada eléri a helyben szokásos önálló telek nagyságát. (4) Az öröklési szerződéssel szerzett ingatlan — a rendelet alkalmazása szempontjából — a tartási (életjáradéki) szerződéssel szerzett ingatlannal esik egy tekintet alá. (5) A Vhr. 3. § (7) bekezdésének alkalmazásában a szerzés időpontja az a. nap, amelyen a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szerződést az illetékhivatalnál bemutatták. Ha ezt a szerződést az illetékhivatalnál nem mutatták be, a szerzést tíz, illetőleg öt éven belülinek kell tekinteni. Amennyiben az illetékmentes szerzésre vonatkozó szerződés bemutatása nem kötelező, a szerzés időpontja a szerződés kelte. Elbirtoklással történő szerzés esetén a szerzés időpontja a vonatkozó bírósági (hatósági) határozatban megjelölt időpont, illetőleg ilyen megjelölés hiányában a határozat kelte. A földingatlan megszerzését követően az oda felépített épület (épületrész) tekintetében a szerzést a földterület megszerzésének időpontjával azonosnak kell, tekinteni. Földrendezési vagy kisajátítási eljárásban kapott csereföld szerzési időpontját az eredeti ingatlan szerzési időpontjával azonosan kell számításba venni. Pénzben kapott kártalanítás esetében a szerzett másik ingatlan szerzési időpontját viszont az általános szabály (illetékezésre bemutatás stb.) szerint kell megállapítani. Tartási szerződésnél a szerzés időpontja a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés, illetékezésre történő bemutatásának időpontja, míg öröklési szerződés esetén a szerzés időpontjának a hagyaték megnyílásának időpontját kell tekinteni. Az ötéves időtartam alkalmazása szempontjából az ingatlan tulajdonának terjedelmét az eladás időpontjában kell mérni. Bármély tulajdoni hányad más ingatlanon kizárja az ötéves időhatár alkalmazását, kivéve, ha csak beépítetlen földje van az elidegenítőnek, s a tulajdonát (tulajdoni hányadát) képező földrész összesen nem több, mint 720 négyzetméter. Ha bármely ingatlanátruházási szerződés érvényéhez hatósági jóváhagyás vagy harmadik személy beleegyezése volt szükséges, a szerzés időpontja a szerződés kelte. (6) A Vhr. 3. § (8) bekezdésében meghatározott adókötelezettség azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek belterületbe vonását az illetékes hatóság 1978. január 1. napját követően rendelte el. (7) Előszerződés (Ptk. 208. §) vagy vételi jog biztosítása (Ptk. 375. §: opció) következménveként létrejött ingatlanelidegenítés esetében a Vhr. 3. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából az elidegenítés időpontjának az előszerződés, illetőleg az opciós szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. Vhr. 7. § Mező- és erdőgazdac?gi ingatlanok haszonbérbeadása esetén a bérbeac M általános jövedelemadó terheli. , Vhr. 8. § (1) A Vhr. 3. § (10) bekezdésében meghatározott adókötelezettség esetében közömbös, hogy az e címen adókötelezettség alá vont jövedelem — részben vagy egészben — esetleg olyan tevékenységből vagy jövedelemforrásból származott, amely más cím°n is p^^^ezettség alá esne. (2) Ha bármely tevékenység jövedelemforrás) adókötelezettsége, illetőleg minősítése vagy a jövedelem adóztatásának módja tekintetében az eljáró szervnél vita merül fel, a szerv a pénzügyminiszter véleményét köteles kikérni.
