Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 14. szám

438 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám A pénzügyminiszter 13/1981. (V. 6.) PM számú rendelete a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 38/1976. (X. 31.) PM számú rendelet* módosításáról A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 36/1976. (X. 17.) MT számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §, A 38/1976. (X. 31.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „23. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjá, ból mezőgazdasági tevékenységből elért, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel az, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 150 ezer forintot. (2) Az adó alapja az adóévet megelőző évben növénytermelésből, állattartásból, valamint egyéb, a Vhr. 2. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel, kivéve a szarvasmarha és a tej értékesítéséből eredő árbevételt. Árbevételként kell figyelembe venni a gazdálkodással összefüggő olyan bevételt is, amely saját termelésű, illetőleg előállítású termények, termékek ipari feldolgozásából keletkezett. 0 (3) A külön jövedelemadó alapját sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kell, ha a sertést szocialista gazdálkodó szervezet részére értékesítik. (4) A külön jövedelemadó alapjának kiszámításánál az árbevételnek — hibrid húscsirke és hibrid tojás, valamint bébipulyka értékesítésnél 10%-át, — naposcsibe, vegyes hasznosítású tyúk és csirke, valamint gigant pulyka értékesítésnél 15%-át, — húscsirke, májliba és pecsenyekacsa, valamint sertés értékesítésnél — sertés esetén a (3) bekezdés szerint csökkentett árbevétel — 20%-át kell figyelembe venni. (5) Nem kell árbevételként figyelembe venni a gazdálkodással össze nem függő (pl. az önálló ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származó) bevételeket, valamint az egyéb, nem árueladásból származó bevételeket (tiszteletdíj stb.). (6) Ha a külön jövedelemadó fizetésére kötelezett a 33. §-ában foglalt adóbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben közölt adatok az adóztatás alapjául nem fogadhatók el, az adó alapját becsléssel kell megállapítani. A becslést a rendelkezésre álló adatok, illetőleg egyéb ismérvek alapján vagy más hasonló adózóval való összehasonlítás útján kell elvégezni." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1976. évi 51. számában. 2. § A Vhr. 24. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A külön jövedelemadót a 23. § (4) bekezdése esetén a csökkentett árbevétel alapulvételével, de a teljes árbevételnek megfelelő adókulcscsal kell kiszámítani." 3. § A Vhr. 33. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés (3) bekézdésre változik: „(2) A sertés értékesítéséből származó árbevételről csak abban az esetben kell bejelentést tenni, ha annak összege a' sertésenkénti 1500 forintos kedvezmény levonásával, figyelembe véve az egyéb mezőgazdasági termeivények értékesítéséből keletkezett árbevételt is, az évi 150 ezer forintot meghaladja." 4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1981. évben elért árbevételek adóztatásánál kell alkalmazni. Madarasi Attila s. k., pénzügyminisztériumi államtitkár Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének utasítása Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 4/1981. (V. É. 3.) OVH számú utasítása az Országos Vízügyi Hivatal 1981. évi statisztikai beszámolási rendszeréről Az érdekelt miniszterekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1. Az Országos Vízügyi Hivatal 1981. évi statisztikai beszámolási rendszerét az utasítás 1—4. számú melléklete szerint állapítom meg. 2. A beszámolási rendszer tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek), valamint az Országos Vízügyi Hivatal adatigényét. 3. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete alatt álló valamennyi népgazdasági ágba tartozó szervre (vállalatok, költségvetési szervek, vízgazdálkodási társulatok, egyesülések), továbbá a tanácsi víz-, csatornamű és fürdő vállalatokra. 4. Az Országos Vízügyi Hivatal főosztályai, továbbá a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és egyéb szervek részéről év közben igényelt egyszeri vagy rendszeres adatszolgáltatások öszszehangolásával és engedélyezésével a Terv és Beruházási Főosztály vezetőjét bízom meg. i AZ adatszolgáltatási igény benyújtásakor, az v adatszolgáltatásra és a kitöltési utasításra vonat-