Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

426 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám Végrehajtási kifogás A 88. §-hoz A végrehajtás az államigazgatási eljárás befejezéseként hozott határozat gyakorlati megvalósítására irányul. A végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha a kötelezett önként nem tett eleget a kötelességének, és ezért állami kényszert kell vele szemben alkalmazni. Az esetek túlnyomó részében az államigazgatási ügyben hozott határozat jogerőre emelkedése után a kötelezettnek még hoszszabb-rövidebb időt adnak az önkéntes teljesítésre. Ha azonban ez az idő eredménytelenül telt el. akkor indokolt, hogy az államigazgatási szerv gyorsan, késlekedés nélkül érvényt szerezzen a határozatának. Ezért a Javaslat — a hátályos joggal egyezően — azt a főszabályt mondja ki, hogy a végrehajtás során hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez vonatkozik a határozatnak nem minősülő, a végrehajtást elrendelő intézkedésre (78. §), ideértve a munkabér közvetlen letiltását is. Ugyanígy kizárt a fellebbezés a már megindult végrehajtás során hozott különböző határozatok ellen is (amelyek a végrehajtás felfüggesztésére, biztosítási intézkedésre, a meghatározott cselekmény végrehajtására stb. vonatkoznak). E főszabálv alól azonban a Javaslat több kivételt tesz. Megengedi ugyanis a fellebbezést néhány olyan esetben, amelyben a végrehajtás során viszonylag önálló, vagyoni jellegű kötelezésre kerül sor. Fellebbezni lehet továbbá a végrehajtási kifogás tárgyában hozott államigazgatási határozat ellen. Végrehajtási kifogással csak az élhet, akinek a jogát a végrehajtás sérti. Ez rendszerint a kötelezett, de lehet más személy, esetleg a jogosult is. A kifogást a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt a végrehajtást foganatosító szervnél kell előterjeszteni, amely azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül dönt. Minthogy a jogszabály a végrehajtást foganatosító szervre bízza a végrehajtási kifogás elbírálását, ebből is következik, hogy a végrehajtás elrendelése ellen nincs helye kifogásnak. Más a helyzet a letiltó határozattal kaocsolatban, mert ez a végrehajtás elrendelésén túl részben már a végrehajtás foganatosítását is megvalósítja, így a benne foglalt, a végrehajtás foganatosítására irányuló rendelkezés (pl. a levonható összeg mértékének megállapítása) ellen kifogásnak van helye. A végrehajtás alapjául szolgáló — más szóval a jogerős vagy azonnal végrehajtandó — határozat rendelkezései ellen sem lehet a végrehajtási eljárás során kifogást emelni.. IX. FEJEZET ZARÓ RENDELKEZÉSEK A IX. Fejezet egyrészt azokat az általános jellegű, valamint értelmező szabályokat foglalja öszsze, amelyek nem tartoznak kifejezetten egyik előző fejezet keretébe sem, másrészt a hatálybalépésről szóló rendelkezést tartalmazza. | Eljárási költség A 89. §-hoz Az ügyféllel szemben eljárási költség csak jogszabály által meghatározott esetekben állapítható meg. Á Javaslat — a gyakorlattal összhangban — azt az elvet követi, hogy az ügyfelet az eljárási illetéken kívül más költség általában ne terhelje. Jogszabály eljárási költséget rendszerint azokban az ügyekben ír elő, amelyekben egyes eljárási cselekmények (pl. vegyvizsgálat, helykijelölés) az államnak külön költséget jelentenek, és az eljárás az ügyfél számára jogot megállapító határozat hozatalára irányul. Ha a jogszabály alapján az ügyfelet költség megfizetésére kell kötelezni, ezt — a 43. § (1) bekezdése b) pontjának megfelelően — a határozatba kell foglalni. Ugyancsak határozattal dönt az államigazgatási szerv a "költség előlegezéséről is. Az előlegezett költség viseléséről, esetleg annak viszszatérítéséről az érdemi határozatban intézkedni kell. Költségmentesség A 90—91. §-hoz A Javaslat tartalmi változtatás nélkül átveszi az Áe-nek a költségmentességre vonatkozó szabályait. Az „ügyfél" kifejezés helyett azonban a „magánszemély" kifejezést használja, és így egyértelműen jelzi, hogy költségmentesség kizárólag magánszemély részére engedélyezhető. A költségmentesség engedélyezése — a 42. § (1) bekezdésének megfelelően — határozattal történik. Külön intézkedés A 92. §-hoz E § olyan intézkedés megtételére kötelezi az államigazgatási szervet, amely közvetlenül nem az ügyre vonatkozik. Ez az intézkedés az ügyfelet többnyire nem érinti közvetlenül, célja az államigazgatás belső rendjében elkövetett hibák orvoslása. A rendelkezés arra kötelezi az államigazgatási szervet, hogy a jogsérelem szükség szerinti megszüntetésén felül a felelősség kérdését is vizsgálja, és ennek eredményeként fegyelmi, büntetőjogi stb. felelősségrevonást kezdeményezzen, illetőleg intézkedjen a mulasztást előidéző okok megszüntetéséről (az ügyviteli hiányosságok felszámolásáról stb.). Felettes szervek A 93. §-hoz Az Áe csupán a fellebbezés tekintetében állapította meg a felettes szerveket, a többi jogorvoslati fajtára nézve ezt jogszabály értelmezéssel határozták meg. A szabályozás egységesítése és a jogbiztonság érdekében a Javaslat az egész eljárásra ^irányadóan szabályozza a felettes szervek rendszerét. Lehetővé teszi azonban, hogy egyes ügyek sajátosságai miatt törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi vagy — a tanácstörvény 5. §-ának hatálya alá nem tartozó ügyekben — miniszteri