Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

424 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám szerint csak egyet rendel el az államigazgatási szerv. Ha tehát pl. a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének a megfizetésére kötelezi, akkor egyidejűleg nem szab ki vele szemben bírságot. Kivételesen azonban — az ügy körülményeitől függően — előfordulhat, hogy az államigazgatási szerv több intézkedést egyidejűleg rendel el. Ha pl. feljogosítja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére maga végezze el (a kerítést helyezze át stb.). és a kötelezett korábbi magatartása az ellenállásra enged következtetni, az államigazgatási szerv egyidejűleg a rendőrséget is kirendelheti, hogy a cselekmény elvégzését így biztosabban kikényszerítse. Ha valamely ügyben az elrendelt intézkedés nem vezetett eredményre, az államigazgatási szerv ugyanebben az ügyben másik, hatékonyabbnak ígérkező intézkedést rendelhet el. Az államigazgatási szerv a meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló intézkedését határozattal rendeli el. E határozatra — a 76. § utaló rendelkezése alapján — irányadók mindazok a szabályok, amelyeket a Javaslat általában a határozatokra vonatkozólag megállapít. Saiátos rendelkezés érvényesül azonban a fellebbezéssel kapcsolatban. Fellebbezni ugyanis — lényegében a jelenleg hatályos rendelkezéssel egvezően — csak az olyan határozat ellen lehet, amely a költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelez. Ezt a szabályt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ha tehát pl. az államigazgatási szerv úgy határozott, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére saját maga vagv a jogosult végezteti el, ezellen nincs helye fellebbezésnek, csupán a felmerülő költség viselését és összegszerűségét megállaDÍtó határozatot lehet fellebbezéssel megtámadni. Az említett rendelkezésből következik továbbá, hogy a rendőrség közreműködésének az elrendelése ellen nem lehet fellebbezni; Meghatározott ingóság kiadása A 84. §-hoz Á meghatározott cselekmény végrehajtásának egyik sajátos esete az, amikor meghatározott ingóságot kell kiadni. Erre nézve a Javaslat az általános szabályokhoz viszonyítva még egyszerűbb eljárást állapít meg. Előírja ugyanis, hogy ilyenkor az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú államigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogosultnak átadja, illetőleg — különösen ha a jogosult nincs jelen — az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik. Ezzel a végrehajtás megtörtént. Ha az ingóság megvan, de a kötelezett a kiadását megtagadja, az államigazgatási szerv — gyakorlatilag tehát közvetlenül az államigazgatási szerv részéről eljáró személy — a rendőrség közreműködését kéri. és a végrehajtást azonnal foganatosítja. Ilyenkor tehát nincs szükség arra, hogv az államigazgatási szerv külön határozatot hozzon a karhatalommal való kikényszerítésről, hanem maga közvetlenül intézkedik a rendőrség közreI működése érdekeben, és a rendőr megérkezése ! után azonnal foganatosítja a végrehajtást. Más a helyzet, ha a meghatározott ingóság nincs meg, mert megsemmisült, elveszett vagy nem lelhető fel. Ilyenkor a jogosult kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv határozattal megállapítja az ingóság pénzegyenértékét, és a további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik. A pénzegyentértéket megállapító jogerős határozat alapján az összeg behajtása iránt a végrehajtást foganatosító szerv intézkedik az egyébként is irányadó szabályok szerint (letiltás, átutalási felhívás, ingófoglalás útján stb.). A végrehajtás felfüggesztése A 85. §-hoz A végrehajtás felfüggesztése azt jelenti, hogy a végrehajtást nem lehet tovább folytatni. A felfüggesztésig elvégzett végrehajtási cselekmények megtartják a hatályukat. A végrehajtás felfüggesztésének szabályozásánál a Javaslat lényegében az eddigi bevált szabályokra épül, azokat azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján továbbfejleszti. Ennek megfelelően a jövőben is akkor függeszthető fel a végrehajtás, ha az alapjául szolgáló határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható (amikor tehát rendszerint jogorvoslattal éltek), vagy ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja (ezt az államigazgatási szerv rendszerint a kötelezett kérelme alapján vizsgálja). A végrehajtást általában legfeljebb harminc napra lehet felfüggeszteni, ennél hosszabb időre pl. akkor, ha a teljesítés akadályba ütközik (a kötelezett a betegsége miatt nem tudja a meghatározott cselekményt elvégezni stb.). Más a helyzet olyankor, amikor a végrehajtás egyelőre eredménytelen, mert például a kötelezettnek semmilyen végrehajtás alá vonható vagyona nincs; ilyenkor ui. a végrehajtás külön felfüggesztés nélkül is szünetel. A Javaslat elhagyta a hatályos jognak azt a szabályát, amely szerint a végrehajtást csak egy ízben lehetett felfüggeszteni. A felfüggesztés különféle okaiból is következik, hogy egyes végrehajtási ügyekben több ízben is szükségessé válhat a felfüggesztés. Amikor azonban a Javaslat egyrészt a korábbinál szélesebb körben ad mérlegelési lehetőséget az államigazgatási szervnek a végrehajtás felfüggesztésére, másrészt a végrehajtás szabályozásának egész rendszerével azt kívánja elérni, hogy a felfüggesztésre valóban csak indokolt esetben és a szükséges időtartamig kerüljön sor. Ha tehát a felfüggesztés feltételei megszűntek, az államigazgatási szerv köteles haladéktalanul intézkedni a végrehajtás folytatása iránt. A végrehajtás elévülése A 86. §-hoz A végrehajtás elévülése azt jelenti, hogy az időmúlás következtében a határozatot már nem lehet