Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

396 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám szolgálják a meghozott döntés érvényre juttatását, a hatósági határozat tekintélyének megszilárdítását. 3. A Javaslat azt a törvényszerkesztési elvet követi, hogy nem ismétli meg más magas szintű jogszabályoknak az államigazgatási eljárással kapcsolatos — továbbra is hatályban maradó — rendelkezéseit. így nem veszi át a tanácstörvénynek a városkörnyéki községi tanácsok szerveinek jogállására és a végrehajtó bizottság titkára jogkörére vonatkozó, a polgári perrendtartásnak az államigazgatási perekre vonatkozó, illetőleg az ügyészségről szóló törvénynek az ügyészi intézkedésekre (óvás. felszólalás, figyelmeztetés) és azok elbírálására vonatkozó szabályait. E szabályok ugyanis nem szorulnak megerősítésre, alkalmazásuk enélkül is kötelező. Noha a Javaslat, lényegében megtartja az Áe rendelkezéseinek logikai sorrendjét, a fejezetek szerinti tagozódás részben eltér a jelenlegitől. Az I. fejezet az „Alapvető rendelkezések" címet viseli; a törvény szabályozási körének gazdagodását tükrözi „A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás" címet viselő új V. fejezet, valamint a „Hatósági ellenőrzés" című új VI. fejezet. Ugyanakkor a Javaslat a „Jogorvoslatok" című VII. fejezetben összevontan szabályozza a hozott döntés — kérelemre vagy hivatalból történő — felülvizsgálatának fontosabb módozatait, ezáltal is kifejezésre juttatva, hogy a különböző jogorvoslati formák összefüggő rendszert alkotnak. Az Áe hatályos rendelkezéseinek túlnyomó részét fenntartó, de egyben azokat korszerűsítő és kiegészítő szabályozás közzétételére az egységes szerkezetbe foglalt szöveg látszott a legalkalmasabbnak. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja Az 1. §-hoz A Javaslat a törvény célját — egészen általánosan — abban határozza meg, hogy e törvény az ügyfelek érdekeit figyelembe vevc államigazgatási eljárás szabályozásával segítse elő az államigazgatási feladatok eredményes ellátását. Ez a rendelkezés azt juttatja kifejezésre, hogy a rendkívül sokrétű államigazgatási feladatok megoldása, az erre irányuló ún. államigazgatási anyagi jogszabályok érvényre juttatása csak akkor érhető el, ha az államigazgatási szervek célszerűen és korszerűen kiépített eljárási rend keretében fejtik ki a tevékenységüket. A törvény célja tehát az anyagi jog megvalósítására irányuló eljárás korszerű rendezése azáltal, hogy a Javaslat egységesen és átfogóan rendezi az államigazgatási eljárás általános szabályait. A Javaslatnak az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok rendszerén belül elfoglalt központi helyéből és szerepéből következik, hogy az 1. §-ban meghatározott célnak a Javaslat hatálya alá tartozó valamennyi államigazgatásig eljárásban érvényre kell jutnia, ezért e célt az ún. különös eljárási szabályok megalkotásánál.és alkalmazásánál is figyelembe kell venni. Alapelvek A 2. §-hoz A Javaslat a 2. §-ban az államigazgatási eljárás alapelveit foglalja össze, hogy ezzel is elősegítse az egységes és eredményes jogalkalmazást. Ezek között az alapelvek között vannak olyanok, amelyek a szocialista jogrendszer egészére jellemzőek, más alapelvek viszont elsősorban az államigazgatási szervek eljárásában érvényesülnek. Közös sajátosságuk, hogy áthatják az államigazgatási eljárás egészét, tehát nemcsak deklaratív követelmények, hanem tételes rendelkezésekben is kifejezésre jutnak, s egvúttal irányt mutatnak a jogértelmezés és a jogalkalmazás számára. 1. A szocialista törvényesség alapelve a szocialista állam által létrehozott, az egész társadalom érdekét szolgáló jogszabályok következetes megtartását és megtartatását jelenti mind az államigazgatási szervek, mind az ügyfelek részéről. A szocialista demokratizmus alapelve magában foglalja az államigazgatási szervek tevékenységének demokratizmusát, főleg azt a követelménvt, hogy e szervek a mukájukba egyre inkább vonják be a dolgozók széles rétegeit. A szocialista humanizmus elve azt kívánja meg az államigazgatási szervektől, hogy a gazdaságiszervező és kulturális-nevelő tevékenységük során mindig az embert helyezzék az eljárásuk középpontjába; eljárásukkal az arra jogosultak védelmét szolgálják, de ne okozzanak indokolatlan hátrányt azoknak sem, akikkel szemben kötelezettséget állapítanak meg, vagy szankciót alkalmaznak. 2. Szocialista jogrendszerünk jellegéből következik, hogy benne a jogok érvényesülése, és a kötelességek teljesítése egységet alkot. Fontos feladat továbbá a szocialista együttélés szabályainak megtartása, az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Mindezeknek a követelményeknek a megvalósulását az államigazgatási szerveknek is elő kell mozdítaniuk. 3. Az államigazgatási ügyek igen sokrétűek, és elintézésük során gyakran merül 1 fel különböző, valódi vagy vélt érdekek összeütközése. Ezért fontos a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összehangolásának alapelve. 4. A szocialista demokratizmus elvéből is következik az államigazgatási eljárásnak az az alapelve, amely szerint az államigazgatási szervek a feladataikat egyre inkább a lakosság tevékeny köz-