Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám (3) A végrehajtási kifogásról — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezni lehet. 1 IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Eljárási költség 89. § (1) Az államigazgatási eljárás költségét — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az állam viseli; az illetékfizetési kötelezettségre az illetékekre vonatkozó szabályok irányadók. (2) Az eljárási költséget összegszerűen meg kell határozni. Az államigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költség előlegezésére is kötelezheti. (3) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekű ügyfél vesz részt, akik a költség viselésére kötelesek, közöttük a költséget arányosan meg kell osztani. Költségmentesség 90. § (1) Az államigazgatási szerv annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet. A költségmentességhez alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható. (2) A költségmentesség az illeték és az eljárási költség viselése alóli mentességet jelenti. (3) A költségmentesség hatátya a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. 91. § A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról, továbbá a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye. Külön intézkedés 92. § Ha az eljárás során jogszabálysértés történt, intézkedni kell a megállapított hibák és az azokat előidéző okok megszüntetéséről. Felettes szervek 93. § Ha törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazása során felettes szervként a 94—96. §-ban meghatározott államigazgatási szervek járnak el. 94. § Tanácsi szerv hatáskörébe utalt ügyben felettes szerv: a) községi tanács esetében a járási hivatal elnöke, más tanács esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács, b) a tanács végrehajtó bizottsága, tisztségviselője és szakigazgatási szerve esetében a közvetlen felsőbb szintű szakigazgatási szerv, illetőleg a minisztérium, 95. § A tanácsok szakigazgatási intézményeinek tevékenységi körébe tartozó ügyekben — a 94. §-tól eltérően — felettes szerv: a) a tanács tisztségviselője és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény, b) városi, járási szakigazgatási intézmény esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény, c) fővárosi, megyei szakigazgatási intézmény esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve. 96. § A 94—95. §-ban nem említett államigazgatási szervek felettes szerve a közvetlen irányító szerv, minisztérium esetében pedig a miniszter. Értelmező rendelkezések 97. § E törvény alkalmazásában a) minisztériumon, illetőleg a Minisztertanács tagján a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működő országos hatáskörű szervet, illetőleg vezetőjét is érteni kell; b) hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa. Hatálybalépés 98. § E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról külön törvényerejű rendelet, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Losonczi Pál s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára