Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

334 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám (4) A magánszemély az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező, illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél is előterjesztheti. Jegyzőkönyv 17. § (1) A szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról — ha az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges —, továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy nevét, személyi számát és lakcímét, a jogokra és kötelességekre való figyelmeztetést, továbbá az ügvre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül — írásban készült jegyzőkönyv esetén — a meghallgatott személy, az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető aláírását. (3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügv elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni. (4) Az Cl) bekezdésben felsorolt eljárási cselekményekről feljegyzést kell készíteni, ha jegyzőkönyv nem készül. A feljegyzés a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és a nyilatkozatok lényegét tartalmazza. Képviselet 18. § (1) Ha nem írja elő jogszabály az ügvfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eliáró személv képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti. (3) Az államigazgatási szerv viss"autasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja. (4) Az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni — ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja —, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. (5) Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügvgondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni; az idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével. Kizárás 19. § (1) Az ügyintéző a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. (2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. (3) Az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. (4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz, és egyben kijelöli r : ügy intézőjét. (5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv .vezetőjével szemben merül fel, az ügyben — eltérő jogszabály hiányában — a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy szerv jár el. (6X Az államigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljáró szerv kijelölésére az (5) bekezdés irányadó. (7) Az államigazgatási üdvben eljáró testület 0 tagiával és vezetőiével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell. A szakhatóság közreműködése 20. § Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakhatóság) előzetes hozzájárulását k3ll beszerezni. A szakhatóságot — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az ügyben érdemi döntésre jogosult államigazgatási szerv keresi meg. 21. § (1) A szakhatóság a megkeresést — ha jogszabály másként nem rendelkezik — tizenöt napon belül köteles teljesíteni. A teljesítésre meg-; felelő határnap is megállapítható. (2) Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, Illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon a nyilatkozattételre további nyolc napot kért. Idézés 22. § (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az államigazgatási szerv arra kötelezheti, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg; erre az államigazgatási szerv határnapot vagy határidőt jelöl meg. Az ügyfél