Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 303 12. § (1) Fertőző állatbetegség vagy parazitózis megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása és leküzdése érdekében a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten a) elkülönítést, b) forgalmi korlátozást, c) helyi zárlatot,. d) községi zárlatot, e) védőkörzet létesítését, f) védőoltást, 9) gyógykezelést, h) fertőtlenítést, i) az állat leölését kell elrendelni. (2) Az intézkedést elrendelő határozat fellebbezésre való tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 13. § (1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendkívüli járványveszélyt állapít meg, ha az országban, vagy szomszédos országnak az országhatárhoz közeli területén a jogszabályban meghatározott fertőző állatbetegség jelentkezett, és a betegség továbbterjedésével, illetőleg a fertőzés behurcolásának veszélyével számolni kell. (2) Rendkívüli járványveszély jelentkezésekor a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a Minisztertanács egyidejű tájékoztatásával — a 12. §-ban foglaltakon kívül egyéb védelmi intézkedéseket is tehet. (3) A rendkívüli járványveszély tartama alatt a védekezést — kormánybiztosként — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányítja. E feladatkörében: a) az ország egész területén gyakorolja a védekezést szolgáló hatósági jogokat; b) a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében — a fegyveres erők és fegyveres testületek, továbbá a rendészeti szervek, valamint a vasút, posta és a távközlés dolgozóinak kivételével — elrendelheti a gazdálkodó szervezetek és állami költségvetési szervek dolgozóinak időleges munkakötelezettségét, továbbá a gazdálkodó szervezetektől, állami költségvetési szervektől anyagokat és eszközöket vehet igénybe; c) a zárlati intézkedések [12. § (1) bekezdés c—e) pont] biztosítására — a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a Munkásőrség országos parancsnoka útján — jogosult a rendőrség, a néphadsereg és a munkásőrség egységeinek igénybevételére; d) a. járványveszély által érintett megyében, fővárosban a védekezés szakmai irányítására és vezetésére megbízottat rendel ki. 14. § (1) Rendkívüli járványveszély esetén a védelmi intézkedések összehangolására az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőinek helyetteseiből, továbbá a védekezésbe bevont megye, főváros tanácselnökéből országos járvány védelmi bizottságot kell alakítani; a bizottság 'a kormánybiztos vezetésével látja el feladatát. (2) A rendkívüli járvány veszéllyel érintett megyében, fővárosban a tanács elnöke megyei, fővárosi járványvédelmi bizottságot hoz létre. (3) A megyei, fővárosi járvány védelmi bizottság — a megbízott intézkedéseinek megfelelően — az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei útján gondoskodik a járvány terjedésének megakadályozásához és a betegség leküzdéséhez szükséges védekezési feladatok összehangolásáról és szervezett ellátásáról. 15. § (1) A rendkívüli járványveszély idején a fertőző állatbetegségek terjedésének megakadályozása érdekében igénybe vett anyagok és eszközök használatáért térítést kell fizetni. (2) A hatósági rendelkezésre leölt, az elkülönítőbe vitt és elhullott, valamint a kötelező védőoltás, vagy kötelező gyógykezelés követkertében •elhullott állatokért, továbbá a hatósági rendelkezésre megsemmisített, állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyakért kártalanítás jár. (3) Nem jár kártalanítás a) az országba tilalom ellenére behozott állatokért és a tartásukkal kapcsolatos tárgyakért; b) ha az állat betegségre gyanús állapotát a tulajdonos nem jelentette, illetőleg az előírt óvórendszabályokat nem tartotta meg; c) ha a tulajdonátruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; d) a vadon élő, a kedvtelésből, a tudományos és a laboratóriumi vizsgálati, valamint a szolgálati célból és a bemutatás céljából tartott állatokért. (4) A kártalanítás mértéke az állat, illetve a megsemmisített tárgy forgalmi értékének 80%-a, illetőleg, ha az állatra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, forgalmi értékének 90%-a lehet. A kártalanítás összegéből le kell vonni a biztosított állatokért ténylegesen kifizetett kártérítési összeget. (5) A térítésről, illetőleg a kártalanításról az állategészségügyi hatóság határoz. 16. § Az állat hulláját, az állati eredetű hulladékot és mellékterméket az állategészségügyi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. 17. § Egyes, nagy népgazdasági kárt okozó, valamint közegészségügyi veszélyt jelentő állatbetegségektől való mentesítéshez, illetőleg ilyen állatbetegségek elleni védekezéshez az állattartóknak állami támogatást lehet nyújtani.