Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 3. szám

152 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám (2) A számokból, betűkből, írásjelekből alkotott csoportok, kifejezések 10 jegyeként számítanak egy szónak. (3) Az (1) bekezdésben említett közértelmű szavakat és rövidítéseket is 10 jegyenként kell egy szónak számítani, ha ezekben számok vagy írásjelek fordulnak elő. (4) A táviratfajta megjelölése, a különszolgáltatás megjelölésére szolgáló jelzés, valamint a távirat címe (címadatok) díjmentes(5) A mordatok elválasztására és befejezésére szolgáló írásjelek közül a pontot (.) és a vesszőt (,) csak a feladó kifejezett kívánságára kell továbbítani. A feladónak kis vonással kell aláhúznia, ha ezek továbbítását kívánja. Az így megjelölt írásjel külön szónak számít. (6) A különálló jelként alkalmazott, szóközzel írt egyéb írásjeleket külön szónak kell tekinteni és díjazni. (7) A több jelből álló, írásjeleket — a továbbítási alakúknak megfelelően — jegyenként kell számítani. (8) A zárójelet és az idézőjelet a zárójelbe, illetőleg az idézőjelbe tett szóhoz (csoporthoz) tartozónak kell tekinteni és a (2) bekezdésben meghatározott módon kell díjazni. Ha a feladó több szót tett zárójelbe, illetőleg idézőjelbe, az írásjel kezdő jele az első szóhoz (csoporthoz), a befejező jele az utolsó szóhoz (csoporthoz) számít. (9) Az (1)—(7) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott szószám alapján a távirat díját ötszavas szócsoportonként kell megállapítani. Az első szócsoportért 10 szó, minden további megkezdett szócsoportért 5 szó díját kell megfizetni." 3. § A Távírószabályzat 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § Szószám megállapítása a nemzetközi forgalomban (1) A nemzetközi forgalomban a táviratfajtára, a különszolgáltatásra és a kézbesítés helyének megjelölésére vonatkozó jelzés, valamint a távirat címében, szövegében, aláírásában és záradékában levő — a helyesírás szabályai szerint leírt, szóközzel elválasztott — minden egyes szó, szócsoport, írásjel tíz jegyenként (betű, szám, írásjel) számít egy szónak. (2) A zárójelet és az idézőjelet a zárójelbe, illetőleg az idézőjelbe tett szóhoz (csoporthoz) tartozónak kell tekinteni és az (1) bekezdésben meghatározott módon díjazni. Ha a feladó több szót tett zárójelbe, illetőleg idézőjelbe, az írásjel kezdő jele(i) az első szóhoz, a befejező jele(i) az utolsó szóhoz számít. (3) A külföldre szóló táviratokban előforduló ékezetes betűket egy jegynek kell díjazni. (4) A 16. § (5)—(7) bekezdése a nemzetközi forgalomban is irányadó." 4. § Ez a rendelet az 1981. évi február hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Távírószabályzat 10. §-ának (6) bekezdése, 18-, 18/A., 19. §-a hatályát veszti. Pullai Árpád s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1/1981. (I. 23.) MÉM—ÁH számú rendelete az apaállat-gazdálkodásról szóló 9/1978. (VIII. 17.) MÉM számú rendelet* módosításáról A 13/1980. (IV. 10.) MT számú rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: í. § ' ,Í » ' Az apaállat-gazdálkodásról szóló 9/1978. (VIII. 17.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szakigazgatási szerv javaslata alapján a METÁF kant és kecskebakot más szervhez vagy állampolgárhoz is kihelyezhet. Kost csak meghatározott tenyészcél érdekében lehet kihelyezni." 2. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § Köztenyésztési célt szolgáló bika, kos, kan, mén és szamármén használatáért járó díjat * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1978. évi 37 számában.