Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

60 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám kásrész megüresedett és arra a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határa sem terjed ki, a visszamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni, és részére egyidejűleg megfelelő önálló lakást kell kiutalni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése kettőnél több társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásra is alkalmazható. R. 19. §18 Ha a visszamaradt társbérlő a megüresedett — a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó — társbérleti lakásrész kiutalását nem kéri, a lakásügyi hatóság a társbérlő részére megfelelő önálló lakást ajánlhat fel. Ha a társbérlő a felajánlott lakást nem fogadja el, a lakásügyi hatóság a megüresedett társbérleti lakásrészt ismét társbérletként utalja ki. R. 20. § (1) *8ű Ha nem különbejáratú társbérleti lakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni. (2) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett társbérleti lakásrészt közülük — kérelmére — annak a szomszédos társbérlőnek kell kiutalni, akinek a különbejáratú lakásrészén keresztül az megközelíthető. (3) Ha a megüresedett társbérleti lakásrészre az arra jogosult visszamaradt társbérlő nem tart igényt, ennek lakásrészét igénybe kell venni és részére megfelelő önálló lakást kell kiutalni. Az így megüresedett lakást, illetőleg két társbérleti lakásrészt olyan igényjogosult részére kell kiutalni, akinek lakásigénye az egész lakásra, illetőleg mindkét társbérleti lakásrészre kiterjed (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a különbejárattal nem rendelkezővel szomszédos olyan társbérleti lakásrész üresedett meg, amelyen keresztül a különbejárattal nem rendelkező lakásrész megközelíthető. Vhr. 33. § A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából különbejáratú az a társbérleti lakásrész, amelynek lakószobája a lakás közlekedési helyiségéből, főzőhelyiségéből, illetőleg lakószobának vagy hálófülkének nem minősülő lakóhelyiségéből közelíthető meg. R. 21. §. Ha lakószobának nem minősülő (pl. hat négyzetmétert meg nem haladó alapterületű) helyiségből álló társbérleti lakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni. Az ilyen helyiséget a visszamaradt társbérlő lakásrészéhez kell csatolni. Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a lakásügyi hatóság kérelmére a körülmények figyelembevételével * A 19. § első mondatának szövege a 26/1976. (VII. 23.) MT sz. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. is/a Az (1) bekezdés második mondatát az 50/1930. (XII. 10.) MT sz. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. dönti el, hogy a helyiséget melyik társbérlő lakásrészéhez csatolja. ' R. 22. §. Megüresedett társbérleti lakásrészt csak akkor szabad a lakásban nem lakó személy részére kiutalni, ha a) az együtt beköltöző személyek száma nem haladja meg a lakásrésznek a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét, továbbá b) a társbérlőül kijelölt személy és a lakásrészbe vele együtt beköltöző személyek egyike sem tartósan beteg. Vhr. 34. § A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából tartósan beteg: aj a fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros beteg; b) a hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda; c) a cselekvőképtelen elmebeteg. R. 23. § (1) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakás egyes helyiségei használatának módját — az érdekelt társbérlő kérelmére — a társbérleti jogviszony fennállása alatt is módosíthatja, ha a társbérlők életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás azt indokolja. A lakószoba, a hálófülke és az éléskamra esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az azzal rendelkező társbérlő hozzájárult. (2) Ha valamelyik társbérleti lakásrészhez két azonos jellegű vagy azonos célra felhasználható, lakószobának nem minősülő helyiség (pl. egy éléskamra és egy hat négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, éléskamra céljára felhasználható fülke) tartozik, a lakásügyi hatóság az egyik ilyen helyiséget — ha ezzel különösebb méltánytalanságot nem okoz — igénybe veheti és azt az ilyen helyiséggel nem rendelkező másik társbérlő részére — kérelmére — kizárólagos használatra kiutalhatja. Vhr. 35. § (1) A lakásügyi hatóság a társbérleti lakásrészt kiutaló határozatában köteles megjelölni az egyes társbérlők kizárólagos használatába, továbbá a társbérlők közös használatába kerülő helyiségeket. (2) A társbérlők az egyes helyiségek használatának módjában a határozattól eltérően is bármikor megállapodhatnak. Ha a felek a megállapodást írásba foglalják és bejelentik a lakásügyi hatóságnak, a kiutaló határozatot — ha a megállapodás a R.-tel, illetőleg e rendelettel nem ellentétes — megfelelően módosítani kell. (3) A társbérleti lakásrész újabb kiutalása, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatása esetében abban a kérdésben, hogy a korábbi társbérlőt mély helyiségekre és milyen terjedelemmel illette meg a lakás használata, a lakásügyi hatóság kiutaló határozata, illetőleg, ha a társbérlők ettől — az 1957. március hó 7. napja előtt kötött megállapodásukban -— eltértek, az ennek megfelelő tényleges használat módja az irányadó.