Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

53 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám lakást. Az ilyen kérelem a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető. (2) 9 Ha a bérlő a lakásigényének mértékét ki nem elégítő lakása ellenében nagyobb szobaszámú lakás kiutalását kéri, igényét a 11—13. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell elbírálni. Három vagy ennél többgyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető. (3) A tanács végrehajtó bizottsága az (1) bekezdésben említett lakásigények kielégítésének lebonyolításával az állami ingatlanközvetítő szervet is megbízhatja. (4) 9 a Az átadott és a kiutalt tanácsi bérlakás lakásépítési hozzájárulását, illetőleg lakáshasználatbavételi díját (a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) a külön jogszabály rendelkezései szerint kell megtéríteni. A lakás kiutalása R. 15. § (1) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást általában határozatlan időre, jogszabályban meghatározott esetben azonban határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki. (2) A tanácsi bérlakás a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével több személy részére is kiutalható. (3) 10 Egy személy, illetőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utalható ki. Vhr. 28. § (1) Határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló kiutaló határozat tanácsi bérlakásra akkor adható ki, ha a) a lakás kiutalása csak a bérlő állandó lakásában végzett karbantartási, felújítási, helyreállítási vagy átalakítási munkák tartamára indokolt; b) u a bérlőt a lakásügyi hatóság később a lakásigényét kielégítő másik tanácsi bérlakáshoz, állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítési! (a továbbiakban: tanácsi értékesítésű) lakáshoz, vagy a szervezett magánlakásépítés keretében épülő tanácsi elosztású lakáshoz kívánja juttatni, illetőleg az igénylő a lakásigényét később magánlakásépítés vagy vásárlás útján kívánja kielégíteni; c) a lakás elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg életveszélyes lakásból való kiköltöztetés esetén a bérlőt csak átmenetileg lehet elhelyezni; 9 A (2) bekezdés második mondatát az 1/1974. (I. 9.) MT sz rendelet 3. §-a iktatta be a rendeletbe. 9/o A (4) bekezdés szövege az 50/1980. (XII. 10.) MT sz. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. 10 A (3) bekezdést az 1/1974. (t 9.) MT sz. rendelet 4. §-a iktatta be a rendeletbe. 11 A b) pont szövege a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM sz. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. d) a lakást a többszöri bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv kizárólag a munkaviszony fennállásának tartamára kívánja a dolgozója részére biztosítani; e) n a lakásügyi hatóság a tanácsi értékesítésű lakást a tulajdonostól — külön jogszabály alapján — újraelosztásra visszaveszi, ha a tulajdonos a lakásigényét magánlakásépítés vagy vásárlás útján kívánja kielégíteni; fp a kisajátított lakás tulajdonosát vagy bérlőjét (használóját) tanácsi értékesítésű lakáshoz kívánják juttatni, illetőleg e személy magánlakásépítés vagy vásárlás útján kívánja a lakásigényét kielégíteni. (2)13 Az (1) bekezdés b), e) és f) pontjában említett esetekben a tanácsi bérlakás a) másik lakás juttatása esetén annak megszerzéséig, b) magánlakásépítési szándék esetében legfeljebb három évre, c) magánlakásvásárlási szándék esetében pedig legfeljebb egy évre utalható ki. Vhr. 29. § (1) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást egymással házastársi, illetőleg közeli hozzátartozói kapcsolatban nem álló személyek részére — írásbeli kérelmükre — bérlőtársi bérleményként csak akkor utalhatja ki, ha ezt a lakásba való együttes belköltözésük előtt kérik. (2) A lakás a bérlő és a közeli hozzátartozója részére — írásbeli kérelmükre — bérlőtársi bérleményként akkor is kiutalható, ha az érdekeltek a lakásba nem együtt költöztek be, de abban legalább egy év óta együtt laknak. (3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt jóhiszemű személyek részére a lakást — írásbeli kérelmükre — bérlőtársi bérleményként akkor is ki lehet utalni, ha a lakásba nem együtt költöztek be. (4) A lakásba később beköltöző házastárs a házasságkötés és a lakásba beköltözés tényével — a lakásügyi hatóság intézkedése nélkül is — bérlőtárssá válik. Ilyen esetben a lakást kiutaló határozatot — a később beköltöző házastárs kérelmére — ennek megfelelően ki kell egészíteni. Vhr. 30. § (1) Ha a tanácsi bérlakást lakásigénylés alapján utalják ki és külön jogszabály14 12 Az e) és f) pontot az 1/1974. (t 9.) ÉVM sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe. 13 A (2) bekezdést az 1/1974. (í. 9.) ÉVM sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe. A bevezető rendelkezés és az a) pont szövege a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM sz. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. í4 Lásd a 2/1974. (I. 9.) MT sz„ a 25/1976. (VII. 23.) MT sz., és az 51/1980 (XII. 10.) MT sz. rendelettel módosított 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendeletet és a 2/1974. (1. 9) ÉVM—PM sz., a 19/1976. (VII. 23.) ÉVM—PM sz., és a 25/1980. (XII. 10.) ÉVM—PM sz. együttes rendelettel módosított 2/1971. (II. 8.) ÉVM—PM sz. együttes rendeletet.