Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

I 2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 tanácsi bérlakás kiutalására jogosultak — a helyi lakásviszonyok figyelembevételével — a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi ta­nács állapítja meg. Vhr. 18. § (1) A R. és e rendelét alkalmazása szempontjából a bérlővel együttlakó személyek: a) a közeli hozzátartozók és a hozzátartozók (a továbbiakban együtt: családtagok), továbbá b) a bérlővel kötött megállapodás alapján a la­kásban lakó személyek. (2) A bérlő közeli hozzátartozója: az egyeneság­beli rokona, az örökbefogadott, a mostoha-, a ne­velt gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha-, a nevelőszülője, a testvére, végül az élettársa. (3) A bérlő hozzátartozója: az egyeneságbeli ro­konának a házastársa, a házastársának egyenes­ágbeli rokona és testvére, valamint a testvéré­nek házastársa. (4) Bérlőtársi jogviszony esetében közeli hozzá­tartozó, illetőleg hozzátartozó a lakásban lakó minden olyan személy, aki bármely bérlőtárssal a (2), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott családtagi kapcsolatban áll. (5) A bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személy különösen: az eltartó, az albérlő, a családtagnak nem minősülő szívességi lakáshasználó, a háztartási alkalmazott. Ilyen személyként az ágybérlőt nem lehet figyelembe venni. Vhr. 19. § Egészségügyi szempontból, nem meg­felelő a lakás, ha az egészségügyi hatóság megál­lapítása szerint a) egészségre ártalmas (vizes, gombás, nyirkos stb.) vagy > b) a bérlő, illetőleg a vele együttlakó személy egészségi állapota miatt másik lakás (pl. tartósan beteg elkülönítése érdekében nagyobb szobaszá­mú lakás, vagy beteg személy részére személy­felvonóval nem rendelkező házban levő emeleti lakás helyett földszinti lakás) kiutalása indokolt. A lakásigény mértéke R. 10. § (1) A lakásügyi hatóság olyan szoba­számú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakás­igény mértékét nem haladja meg. (2) A lakásigény mértéke — az együttlakó sze­mélyek számától függően — a következő: két személyig: egy—két lakószoba, három személy esetében: másfél—két- és fél lakószoba, négy személy esetében: kettő—három lakószoba, öt személy esetében: két- és fél—három- és fél lakószoba, hat személy esetében: három—négy lakószoba, hét személy esetében: három- és fél—négy- és fél lakószoba, nyolc személy esetében: négy—öt lakószoba, nyolcnál több személy esetében: négy- és fél — a lakásügyi hatóság által ese­tenként meghatározott számú lakószoba. (3) A lakásigény mértékének alkalmazása során a lakásügyi hatóság figyelembe veszi, hogy a) az együttlakó személyek egészségi állapotára, munkakörére vagy tevékenységére tekintettel, to­vábbá b) az együttlakó különböző nemű és korú sze­mélyek elkülönítésére, illetőleg c) a muzeális értékű védett magángyűjtemény elhelyezése érdekében indokolt-e különszoba biztosítása. (4) 4/a ^ együttlakó személyek számának meg­állapítása során legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető, ha a) a tanácsi bérlakást a 6. § (5) bekezdése alap­ján bérlőül előzetesen kijelölt fiatal házaspár lé­tesíti, illetőleg b) a bérlő halála esetén a lakásra fennálló la­kásbérleti jogviszonyt fiatal házaspár folytatja. (5) ^° Ha e rendelet tanácsi bérlakásnak meg­határozott személy részére történő kiutalását, il­letőleg a lakásbérleti jogviszony folytatására vo­natkozó jogosultság elismerését írja elő, vagy te­szi lehetővé, a lakás szobaszáma azonban a laká­igény mértékének felső határát egy fél lakószo­bával meghaladja, a felső határ — méltánylást érdemlő esetben — e fél lakószobával túlléphető. Vhr. 20. § Ha az állampolgár tanácsi bérlakás kiutalása során vállalja, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személy lakáshasználatát a vele történt megállapodás alapján továbbra is biztosítja, a lakásigényének megállapításánál ezt a személyt is figyelembe kell venni. Vhr. 21. § A R. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontjában említett körülményeket — szükség esetén — gyógy-, rendelőintézet, vagy körzeti or­vos, illetőleg a munkáltató szerv, a c) pontjában említett körülményeket pedig a Művelődési Mi­nisztérium által kiállított bizonyítvánnyal lehet igazolni. R. 11. §5 Tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelem (lakásigénylés) vagy az igénylő állandó lakóhelye, vagy az állandó munkahelye szerint il­letékes első fokú lakásügyi hatóságnál nyújtható be. A fővárosban (megyei városban) a tanács ettől eltérően is rendelkezhet. 4/a A (4) és az (5) bekezdést az 50/1980. (XII. 10.) MT sz. rendelet 6. §-a iktatta be a rendeletbe. 5 A 11. § első mondatának szövege a 26/1976. (VII. 23.) MT sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

Next

/
Thumbnails
Contents