Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1163 — az 1012/1958. (III. 27.) Korm. számú határo­zat, — a 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet, — a 2031/1962. (IX. 12.) Korm. számú határo­zat még hatályban levő pontjai, — a 21/1966. (VII. 16.) Korm. számú rendelet, . — a 36/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 53. §-a, — a 32/1970. (VIII. 21.) Korm. számú rendelet, — a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellék­letének 12. pontja, — a 8/1973. (II. 28.) MT számú rendelet mellé' létének 6. pontja, — a 14/1979. (IV. 6.) MT számú rendelet 3. és 4. §-a, — a 13/1980. (IV. 10.) MT számú rendelet 1. §-a. (2) Ha az ügyben első fokú határozatot már hoz­tak, a másodfokú eljárást a korábbi szabályok sze­rint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le. (3) E rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 74/1981. (XII. 29.) számú rendelete a szabadságra vonatkozó rendelkezések módosításáról A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 67. §-ának (2) bekezdé­sében és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 142. §-ának (1) bekez­désében kapott felhatalmazás alapján a következő­ket rendeli: l.§ A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló — a 12/1981. (IV. 27.) MT számú rendelettel mó­dosított — 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 46—52. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Mt. V. 46. § (1) A dolgozónak minden munkaviszonyban töl­tött három év után egy, de évenként legfeljebb ki­lenc munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés alapján járó pótszabadság mértékét a munkaviszonyban töltött idő számítá­sára vonatkozó rendelkezések alapján kell megál­lapítani. Ha az összeszámítás során töredékév ke­letkezik, és az legalább fél évet tesz ki, azt egész évként kell alapul venni. Mt. V. 47. § (1) A fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tíz, azon túl évi öt munkanap pótszabadság jár. A-pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a ti­zennyolcadik életévét betölti. (2) A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt, — legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. (3) A dolgozó nőnek az általa gondozott tizen­nyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló há­rom gyermeke után — a (2) bekezdésben megha­tározott pótszabadságon felül — évi két, minden további ilyen gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótsza­badság jár. (4) A (2)—(3) bekezdés alkalmazása szempont­jából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik (tizennyolcadik) életévét betölti. Mt. V. 48. § (1) A bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozó vájárokat, segédvájárokat, csapatcsillése­ket, gépészeti és villamos szakmunkásokat, továb­bá a föld alatti termelést közvetlenül irányító bá­nyamestereket, főaknászokat, aknászokat, segéd­aknászokat, robbantómestereket (lőmestereket), felvigyázókat, valamint gépészeti és villamos fel­ügyeleti személyeket (a továbbiakban: termelőket) öt munkanap, az egyéb föld alatt dolgozókat (a to­vábbiakban: kiszolgálókat) két munkanap pótsza­badság illeti meg. (2) Tíz évet megb-^dó föld alatti munka esetén az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadság mértéke a termelőknél évi tíz, a kiszolgálóknál évi négy munkanap. (3) A villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott dolgozót két, tíz évet meghaladó föld alatti munka esetén öt munkanap pótszabadság illeti meg. (4) Ha az ionizáló sugárzásnak kitett munkahe­lyen dolgozó naponta legalább három órát tölt ilyen munkahelyen, évenként öt munkanap pót­szabadságra jogosult. Ha a dolgozó ilyen munka­helyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg. (5) A vak dolgozónak évi öt munkanap pótsza­badság jár. Mt. V. 49. § (1) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a) a magasabb vezető állású dolgozónak; b) a bírónak — ide értve az Igazságügyi Minisz­tériumba beosztott bírót is —, az ügyésznek és a közjegyzőnek; c) a külön jogszabályban meghatározott művé­szeti dolgozóknak;

Next

/
Thumbnails
Contents