Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 41. szám

1128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám 1. § A 2/1973. (I. 26.) ÉVM számú, az 1/1974. (I. 9.) ÉVM számú, a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM számú és a 24/1980. (XII. 10.) ÉVM számú rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 65. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: ,,(2) Ha a munkát a bérlő — a bárbeadó előzetes hozzájárulásával — házilagosan végezte el, a beszámítani kívánt költségét nem kell számlával igazolnia. Ilyen esetben a bérlő a ténylegesen felmerült műszakilag szükséges költségeként az átlagos igénynek megfelelő kivitelezésre a „Kisiparosok Építőipari Árgyűjteménye" szerint megállapítható költség beszámítását követelheti." 2. § A Vhr a következő 8l/A §-sal egészül ki: „81/A § (1) Ha a cserével érintett tanácsi bérlakások a fővárosban vannak, a lakáscsere-szerződést a fővárosi tanács által kizárólagos illetékességgel felruházott lakásügyi hatósághoz kell benyújtani. A hozzájárulás megadásáról és az elcserélt tanácsi bárlakások kiutalásáról ez a lakásügyi hatóság határoz, s küldi meg a határozat egy-egy példányát — tudomásulvétel és a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett — a lakások fekvése szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságoknak. (2) Ha a cserével érintett tanácsi bérlakások részben a fővárosban, részben pedig más városban (községben) vannak, a fővárosban levő tanácsi bérlakások tekintetében a fővárosi tanács által kizárólagos illetékességgel felruházott lakásügyi hatóság jár el. Az eljárásra egyébként a 81. § rendelkezéseit kell alkalmazni." 3. § Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Ábrahám Kálmán s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Az igazsági?gyminiszter és a művelődési miniszter 4/1081. (XII. 23.) IM—MM számú együttes rendelete az iparjogvédelmi szakképzésről Az iparjogvédelmi szakképzésről szóló 28'1980. (VII. 23.) MT számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértében — a következőket rendelj ük: 1. § Az alapfokú újítási, valamint a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamnak az a célja, hogy a megfelelő szintű iparjogvédelmi tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szákembereket képezzen, továbbá, hogy az érdekelt szakemberek iparjogvédelmi ismereteit bővítse. 2. § (1) Az alapfokú újítási, valamint a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat az Országos Találmányi Hivatal az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel együttműködve, főként továbbképző intézetek útján szervezi. (2) Középfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az vehető fel, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az vehető fel, aki egyetemi, egyetemi jellegű főiskolai vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. (3) Az alapfokú újítási, valamint a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat önköltséges alapon kell megszervezni. A tanfolyam költségeit a hallgató viseli, kivéve ha a) a tanfolyamon való részvétele kötelező kijelölésen alapul, b) a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött, illetőleg c) a munkáltató azokat más okból — egészen vagy részben — magára vállalja. (4) A tanfolyamon részt vevők számára a munkáltató munkaidő-kedvezményt is biztosíthat. 3. § (1) Alapfokú újítási és középfokú iparjogvédelmi szakképesítést az szerezhet, aki alapfokú újítási, illetve középfokú iparjogvédelmi tanfolyamon vett részt, és szakvizsgát tett, A szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. (2) Felsőfokú ipariógvédelmi szakképesítést az szerezhet, aki felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamon vett részt, az előírt vizsgakötelezettségének eleget tett, és szakdolgozatát vizsgabizottság előtt megvédte.