Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 967 koordináció során kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra is, hogy a szövetkezetek anyagi vállalásai, helyi ellátó tevékenységük összhangban van-e a társközösségekben élő tagjaik arányával és jogos érdekeivel. Céltudatos kezdeményező és szervező munkát indokolt végezni annak érdekében, hogy az új gazdálkodási formák — így különösen a kisszövetkezetek, az ipari és szolgáltató szakcsoportok, a gazdasági munkaközösség, valamint a szerződéses, bérletes üzemeltetés — szintén járuljanak hozzá a falvak szükségleteinek jobb kielégítéséhez. 2. A tömegközlekedés feltételeinek javítását úgy szükséges megítélni, mint ami alapvető jelentőségű a társközségek egymáshoz, de a városokhoz való közeledésben, s ezzel együtt a magasabb szintű igények kielégítésében is. Meg kell találni a megoldást ott is, ahol a társközségek ma még sem vonattal, sem autóbusszal nem érhetők el. 3. A székhelyközségekben levő oktatási és közművelődési intézmények kisugárzó hatása jobban érződjön a társközségekben. Nagyobb gondot szükséges fordítani a nemzeti és nemzetközi ünnepek, a különböző kulturális és sportesemények, körzeti iskola esetén a szülői értekezletek társközségi megszervezésére és megtartására is. 4. Az egészségügyi alapellátás folyamatossága • érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a körzeti orvosok a társközségekben is rendszeresen megtartsák az előírt rendelési időket (helyettesítésükre mindenkor sor kerüljön), és hogy a hétvégi', valamint a munkaszüneti napokon az ügyeleti központok telefonon elérhetők legyenek. III. . / 1. A tanácsi összevonásnak az ügyintézésben is jelentkező előnyeit — gyorsaság, szakszerűség, kultúráltabb körülmények — oly módon kell kihasználni, hogy a társközségek lakosai mindenütt élvezhessék. Ennek érdekében növelni szükséges a közös tanácsi apparátus hozzáértését, politikai és szakmai képzettségét. Egy-egy dolgozó betegsége, szabadsága vagy egyéb okból való távolléte esetén biztosítani kell a helyettesítését. 2. A szakigazgatási kirendeltségi munka a társközségi lakosság sokirányú szolgálatát jelenti. Társadalompolitikai szerepe miatt is indokolt, hogy az 1000 lakosnál nagyobb falvakban i— igény esetén — legalább félnapos kirendeltség működjön. A tanácstagi csoportot vezető élnökhelyettes gyakoroljon általános felügyeletet a kirendeltség tevékenysége felett, illetőleg kapjon megbízatást egyes igazgatási feladatok ellátására. Az egyszerűen, gyorsan elvégezhető, hatósági jellegű ügyek elintézésén kívül a kirendeltségvezető — segítse a községben lakó tanácstagok, az ott működő tanácstagi csoport tevékenységét; — működjön közre ? helyi társadalmi munka szervezésében, kapcsol •= Íjon be a községi társadalmi szervek egyes akcióinak, rendezvényeinek lebonyolításába, erősítse kapcsolatait a helyi társadalmi, gazdasági szervek és intézmények vezetőivel; — nyújtson tájékoztatást a lakosságnak arról, hogy a nem tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyeik elintézését hol, milyen formában kérhetik; — haladéktalanul jelezzen (s ha lehetséges, intézkedjen is), amikor az alapellátásban zavarok, hiányosságok keletkeznek. ,3. Az igazgatási-szakmai napokat, illetve a kihelyezett ügyfélszolgálatot a társközségi lakosság szükségleteihez kell igazítani. Indokolt, hogy erre a főbb ágazatokban általában hetente, a kisebb községekben pedig kéthetente sor kerüljön, mégpedig olyan, előre meghatározott és lehetőleg állandósított (bármikor hozzáférhető helyen feltüntetett) időpontban, amikor azt a lakosság nagyobb része munkájának lényeges zavarása nélkül igénybe veheti. A legkisebb társközségben is váljon gyakorlattá, hogy hetenként legalább egy alkalommal tanácsi tisztségviselőt vagy ügyintézőt a lakosság helyben felkereshet. IV. 1. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és a tisztségviselők: — tegyenek konkrét intézkedéseket a kisebb települések népességmegtartó képességét is elősegítő arányosabb településhálózat megvalósítására. A tervek kialakítása során fordítsanak külön is figyelmet a társközségek területén megvalósuló fejlesztésekre. Biztosítsanak megfelelő eszközöket a helyi összefogással megvalósítható, elsősorban kommunális fejlesztések támogatására. Az ilyen jellegű kérdések kapjanak nagyobb teret a tervről és a gazdálkodásról szóló előterjesztésekben; , — érvényesítsék azt az elvet is, hogy a települések fejlesztésében azok funkciói játszanak meghatározó szerepet, s a központok fejlesztése egyaránt szolgálja az ott és a vonzáskörzetben lakók élet- és munkakörülményeinek javítását; — rendszeresen és következetesen kérjék számon a járási hivataloktól és a városkörnyékkel rendelkező városi tanácsi szervektől a társközségekkel összefüggő feladataik ellátását. A megyei testület tagjai helyszíni ellenőrzésekkel, fogadónapok, falugyűlések látogatásával is kísérjék figyelemmel a társközségek helyzetét; — a nem tanácsi szervekkel való együttműködésben hangolják össze a társközségeket érintően az állami, gazdasági, valamint a társadalompolitikai feladatokat. A helyi megoldásokra adjanak megfelelő útmutatásokat. 2. A megyei tanácsok vb járási hivatalai (városkörnyéki, községeknél a városi tanácsi szervek) a községi közös tanácsok és szerveik önálló tevékenységének segítése körében: — rendszeresen ellenőrizzék, értékeljék a ta-