Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 37. szám

964 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám 4. A bírság — 1. pontban meghatározott módon megállapított —• összegét súlyosbító szorzókkal lehet növelni a) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség ismételt megszegése esetén, bj ha a kötelezettségszegés lakó-, üdülő-, intézmény- és zöldterületen vagy természetvédelem alatt álló területen történt. 5. A súlyosbító szorzó értéke — a 4. a) pont vonatkozásában azonos kötelezettségszegés második alkalommal történő elkövetésekor 2; harmadik és minden további alkalommal történő elkövetése esetén 3; :— a 4. b) pont esetén 2. A W [inisztertanács Tanácsi 1 fóivesftaEa elnökének uSeasstása A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 6/1981. (TK 37.) MT TH számú utasítása a községi közös tanácsok és szerveik munkájának fejlesztéséhez kiadott Irányelv hasznosításáról 1. A községi közös tanácsok és szerveik tevékenységének fejlesztésére, a gyakorlati tapasztalatok hasznosítása és az érvényben levő jogszabályok eredményesebb végrehajtása érdekében a mellékelt Irányelvet adom ki. A községi közös tanácsok végrehajtó bizottságai vessék össze az Irányelvben és a helyi szervezeti és működési szabályzatokban foglaltakat. Indokolt esetben — így különösen a tanácstagi csoport és vezetője érdemi befolyásának és szerepének növelése, a falugyűlés ellenőrző funkciójának erősítése, a tisztségviselők társközségi munkájának javítása, valamint az igazgatási szakmai napok helyi igényekhez való igazítása érdekében — legkésőbb 1982. március 31-ig — kezdeményezzék a szervezeti és működési szabályzat megfelelő módosítását, kiegészítését. A megyei tanács és a járási hivatal elnöke ehhez nyújtson segítséget és a végrehajtást ellenőrizze. 2. Jelen utasítás a kiadása napján lép hatályba. A közös tanácsokhoz tartozó társközségek közéletének fejlesztéséről szóló 2/1980. (TK 39.) MT TH számú közlemény egyidejűleg hatályát veszti. Dr. Papp Lajos s. k., , államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Melléklet a 6/1981. (TK 37.) MT TH számú utasításhoz Irányelv a községi közös tanácsok és szerveik munkájának fejlesztéséhez A községi közös tanács több egyenrangú község társulása azzal a céllal, hogy együtt hozzanak létre népképviseleti szervet és szakigazgatási apparátust, s ezek segítségével, anyagi lehetőségeikkel is közösen, nagyobb hatékonysággal gazdálkodjanak. Az a körülmény, hogy a közös tanácsnak kijelölt székhelye van, nem szolgálhat alapul arra, hogy ez a település esetleg a többi rovására előnyöket élvezzen. A településfejlesztéssel, a lakosság életkörülményeinek a javításával, az igazgatási-hatósági munka korszerűsítésével kapcsolatos minden állásfoglalás egyaránt vegye figyelembe a székhely községbe való koncentrálás előnyeit és valamennyi társközség jogos érdekeit. El kell érni, hogy a közös tanácsok valóságos politikai, gazdasági és ellátási egyesülések legyenek. A közös tanácsi forma szervezeti-jogi keretei beváltak, ezért arra van szükség, hogy a tanácsi szervek ezeket jól töltsék meg tartalommal, munkájukban kapjon nagyobb teret, több figyelmet a nem székhely társközségekkel való törődés, az itteni életkörülmények javítása. Ehhez a következőkben néhány olyan tanácsi feladatot és módszert emelünk ki, amelynek megvalósítása kedvezően járulhat hozzá az általános fejlődés meggyorsításához. ; i. 1. A társközségek életében kiemelt szerepe van a tanácstestületeknek, a tanácstagi csoportnak, a falugyűlésnek, a szakigazgatási kirendeltségnek, illetve a tanácsi tisztségviselőknek, a tanácstagi csoport vezetőjének, a tanácstagoknak és a kirendeltségvezetőnek. Tevékenységükben figyelemmel kell lenniük a társközségi sajátosságokra, az ellátás színvonalára és a lakosság érdeklődési körére is. A társközségek lakosságának ellátásáért és közéleti tevékenységéért a területükön működő valamennyi állami, társadalmi szerv és gazdasági egység felelős. A tanácsi teendők megjelölésekor valamennyi helyi szerv ezzel kapcsolatos lehetőségeit és feladatait figyelembe kell venni. 2. Szükséges, hogy a tanácstestületek valamenynyi társközséget érintően, átfogóan, de a társközségi sajátosságokra is figyelemmel határozzák meg a feladatokat. A meglevő különbségekkel is számoló testületi döntések segítsék a közös érdekek érvényesülésének és az együvé tartozás szemléletének további erősítését. A társközségek életében jelentős kérdésekben biztosítani kell, hogy a tanácstagok, tanácstagi cso-