Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 37. szám
958 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám a béralap, a részesedési alap, a rendelkezési alap és a jutalmazási keret terhére kifizetett jutalom, a nyereség terhére adott jutalom, a hűségjutalom, a kisszövetkezeteknél a rendelkezési alap terhére az eredmény elosztása alapján adott „személyi jövedelem" után a nyugdíjjárulék mértékét az egyéb juttatástól elkülönítetten kell megállapítani." „(5) Ha az év végi részesedésre, illetőleg a prénv.-^nra előleget fizetnek ki, a nyugdíjjárulék mértékét a végleges elszámolás alapján adott — az előleget is magában foglaló — összeg után kell az (1), illetőleg (2) bekezdés szerint megállapítani." 28. § Az Sz. a következő 194/A. §-sal egészül ki: „Sz. 194/A. § Ha a kisiparosnak, magánkereskedőnek nyugdíja megállapításakor járuléktartozása van, a tartozást a folyósító szerv a nyugdíjból havi részletekben is levonhatja." ' •29. § Az Sz. 200. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kisiparosok, a magánkereskedők, a gazdasági munkaközösség tagjai, a segítő családtagok, valamint az ipari és a mezőgazdasági szakcsoport tagjai társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos feladatokat a kisiparos, magánkereskedő telephelye (lakóhelye), illetőleg a gazdasági munkaközösség, ipari és mezőgazdasági szakcsoport székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) látja el." 30. § ' Az Sz. a következő 200/A.—200/F. §-sal egészül ki: „Sz. 200/A. § A kisiparos, a magánkereskedő táppénzét a figyelembe vehető havi jövedelem alapján havi összegben kell megállapítani. Ha a táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi táppénz harmincad része jár. Sz. 200/B. § Az ipari szakcsoport tagjának hét napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelensége esetén a keresőképtelenség első napjától a táppénz teljes összege jár. Az ipari szakcsoport tagja terhességi-gyermekágyi segélyre a T. 25. §-a (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jogosult. Sz. 200/C. § Ha a kisiparosnak, illetve a magánkereskedőnek egy hónapot meghaladó járuléktartozása van, táppénzét, terhességi-gyermekágyi segélyét, családi pótlékát, baleseti táppénzét legkorábban a tartozás megfizetésétől lehet viszszamenőleg folyósítani. Sz. 200/D. § (1) Az R. 261. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából jövedelemként a mezőgazdasági szakcsoport működési szabályzatában meghatározott tevékenységi körbe tartozó közös és egyéni munkával elért jövedelmet kell figyelembe venni. (2) Ha a mezőgazdasági szakcsoport tagjának a tagsága egész éven át nem . állott fenn, illetőleg a tag járulékfizetési kötelezettsége szünetelt, társadalombiztosítási járulék fizetésére akkor kötelezett, ha a tagság fennállása, illetőleg a tevékenység folytatása alatt az egy hónapra jutó átlagjövedelme a havi 3000 forintot eléri. (3) Az (1) bekezdés szerinti évi, illetőleg havi jövedelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi • Minisztérium és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által — a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal egyetértésben — kiadott együttes közlemény alapján a mezőgazdasági szakcsoport igazolja. (4) A több mezőgazdasági szakcsoportnál egyidejűleg fennálló tagság esetén a különböző szakcsoporti tagsággal összefüggő tevékenységekből származó jövedelmeket a tag kérésére össze kell számítani. Sz. 200/E. § A kisiparost, a magánkereskedőt, a gazdasági munkaközösség és az ipari szakcsoport tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha a) munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja és a munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri, b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán tizenhárom, nő nyolc — tízórás — munkanapot teljesített, c) öregségi, rokkantsági1; baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Sz. 200/F. § (1) Kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató baleseti járulékot köteles fizetni az R. 272. §-ában megjelölt időtartamra. A gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport tagjaként kiegészítő tevékenységet folytató a tagság kezdő napját magában foglaló hónap első napjától annak a hónapnak utolsó napjáig köteles a baleseti járulékot megfizetni, amelyben a tagsági viszonya megszűnik. (2) A kiegészítő tevékenységet folytató nem köteles baleseti járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll. (3) A kiegészítő tevékenységet folytatót kérésére mentesíteni kell a baleseti járulék -fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig. (4) Ha a kiegészítő tevékenységet folytató meghal, a baleseti járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg."