Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

926 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám c) vásárolt vagy saját előállítású alkatrészek és tartozékok költsége, d) az igénybe vett bérmunka díja, e) a szükséges saját készítésű vagy vásárolt mű­szaki leírás és tervrajz; különleges szerszám; sza­badalmi- és licencdíj költsége, valamint a minta­darab költsége, ha azt a vevő külön nem fizette meg. Az anyagok kalkulált értékéből le kell vonni a keletkező értékesíthető hulladékok — hulladék­áron számított — értékét. Közvetlen anyagköltségként lehet elszámolni az anyag beszerzési árán felül külön felszámított szál­lítási (fuvarozási és rakodási) költségeit is. A hulladékból, maradékból vagy csökkent érté­kű anyagból előállított teljes értékű késztermék esetén a közvetlen anyagköltséget a következők szerint lehet számításba venni: a) a hulladék, maradék vagy csökkent értékű anyagból szükséges mennyiséggel és az ilyen anyag egységárával; ez esetben a csökkent értékű anyagok feldolgozási többlet költségei *az árvetés­ben felszámíthatok; b) a reguleranyag mennyiségével és egységárá­val; ez esetben a hulladékfeldolgozás miatti több­let költséget a kalkulációban elszámolni nem lehet. Az a) és b) pontban foglaltakat a szolgáltatások­nál értelemszerűen figyelembe lehet venni. Az árvetésbe állítható anyagárak meghatározá­sa és beszerzési árak átlagának vagy megfelelő iga­t zolás esetén a termékhez, illetve szolgáltatáshoz ténylegesen felhasznált anyag beszerzési ára figye­lembevételével történhet. Beszerzési árként a szál­lítóval már megkötött szerződés szerinti ár is fi­gyelembe vehető. Az egységárakat úgy kell árve­tésbe állítani, hogy abból nyereség tartósan ne ke­letkezzék. 2. Közvetlen bérköltségként a kisvállalat ter­melési körülményei mellet ténylegesen szükséges munkaidőre — az érvényes rendelkezések szerint — kifizetett béreket, valamint ezek bérjárulékát (társadalombiztosítási járulékát) lehet figyelembe venni. Szükséges munkaidőként lehet számításba ven­ni a termék előállításának, illetve a szolgáltatás elvégzésének technológiai időszükségletén kívül, az anyagnak a raktárból való kivételezésétől a kész­áru raktárba helyezéséig felmerült belső szállítá­si (anyag- és árumozgatási) munkaidőt, továbbá a termék előállításával összefüggő anyag- és szer­szám előkészítés idejét is. Ezek a költségek azon­ban általános költségként is elszámolhatóak. Az árvetések készítésénél egységesen kell eljárni. 3. Bruttó fedezetként számíthatja fel a kisválla­lat a közvetlen anyag- és bérköltségként elszámolt költségeken kívül felmerült egyéb költségeket (a továbbiakban: általános költségek), a kisvállalat által végzett egyéb (pl. kereskedelmi) tevékeny­ségért felszámított árbevételből megtérülő költsé­gek kivételével, és a nyereséget. Az általános költségek között lehet figyelembe venni pl. a következőket: a) a szükséges, de termékenként, vagy szolgálta­tásonként közvetlenül meg nem állapítható meny­nyiségű anyagok beszerzési költsége (fuvarköltség­gel együtt); b) a munkások nem termelő munkaidejére fize­tett — a közvetlen bérköltségben figyelembe vett — bérköltségek és azok bérjárulékai; a közvetlen bérköltség számításakor figyelembe nem vett dol­gozók munkabére és bérjárulékai; a munkások és alkalmazottak kiegészítő fizetései (fizetett ünnep, fizetett szabadság, bérpótlék stb); a tényleges ka­tonai szolgálatra bevonuló alkalmazottak bevonu­lási segélye; a munka- és védőruha juttatás költ­sége; c) a gépek és termelőberendezések működteté­sének költségei,' ideértve a gépek energiaköltségét, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag- és tüzelőanyag-költségeket, a gépek üzembentartásához felhasznált segéd-, kenő és egyéb anyagok, valamint fogyóeszközök költsé­geit, a gépek és termelőberendezések, valamint más állóeszközök fenntartási költségeit; d) az állóeszközök amortizációs költségei; e) a normán belüli selejt veszteség; j) a bérbe vett műhelyek, üzlethelyiségek bér­leti díja; g) az ügyvitellel kapcsolatos költségek;

Next

/
Thumbnails
Contents