Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 36. szám
36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 899 val kell megállapítani. A bérfejlesztési mutatóban veszteség nem szerepeltethető. 6. A jogi személyiségű gazdasági társulások az 1. és 3. pontok szerinti bérfejlesztési mutató meghatározásánál az éves mérlegben kimutatott, az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményt kötelesek növelni az alapítók által elvont nyereség összegével. 7. A 21a és a 4/a pontok szerinti bérfejlesztési mutatónál alkalmazandó értékesítési árbevételt az ágazati miniszter által — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — meghatározott összetevők szerint kell számításba venni. 8. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabályozza a bérfejlesztési mutatót, ha az eltér az 1—4. pontokban meghatározott bérfejlesztési mutatótól. 9. A bérfejlesztési mutató értékét ezer forint, az egy főre jutó összegként meghatározott bérfejlesztési mutatót forint, a bérfejlesztési mutató százalékban kifejezett változását egy tizedes pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni. 4. számú melléklet az 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bértömeg-változás és bérszínvonal-növekedés számítása 1. A felhasználható bértömegnek a bérfejlesztési mutató változása alapján a 4. § (2) bekezdése szerint bekövetkező változását a következő szorzószámok alapján kell megállapítani: A felhasználható bértömeg bázishoz viszonyított változása (növekedése vagy csökkenése) Megnevezés a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos változása (növekedése vagy csökkenése) esetén (száza lékban) 1. 2. 1. Általános mérték 0,2 2. Az általános mértéktől eltérően — a nyomdaipar (173) 0,3 alágazatban 0,3 — az építőipari kivitelezés (21) ágazatban a fenntartási építési tevékenységre* 0,4 • Lásd a MüM és az ÉVM 1397/1981. IV—22. számú közös közleményét. (Megjelent a Munkaügyi Közlöny 1981. évi 3. számában.) . A fenntartási építési, valamint az ettől eltérő kivitelezési tevékenységet vegyesen végző vállalatok a táblázat 1. és 2. pontja szerinti szorzószámokból — a tevékenységek szerinti árbevétel-arányokkal súlyozott átlagszámítással — meghatározott szorzószámct kötelesek alkalmazni. 2. A bérfejlesztési mutató növekedése által a 13. § (1) bekezdése szerint lehetővé tett bérszínvonal-növekedést az alábbi szorzószámok alapján kell megállapítani: Megnevezés A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedés a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén (százalékban) 1. 2. 1. Általános mérték 0,25 2. Az általános mértéktől eltérően — az áruk és szellemi termékek külkereskedelme (5211) szakágazatban a bérfejlesztési mutató sávosan számított növekedése után 0—10 százalékig 0,25 10 százalék felett 0,2 — az építőipari kivitelezés (21) ágazatban 0,4 3. A relativitással összekapcsolt központi bérszabályozási formákban a bértömeg a 9. § (3) bekezdése alapján, illetve a bérszínvonal a 15. § (2) bekezdése alapján a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén 0,15 — az élelmiszerkereskedelemben 0,2 — százalékkal növelhető. Az élelmiszerkereskedelemben alkalmazandó 0,2 szorzószámra vonatkozó előírásokat az Árrmi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a 6. pontban jelzett módon szabályozza. 4. A 3/1979. (XI. 1.) OT számú rendeletben meghatározott fogyasztási szolgáltató vállalatok a 15. § (2) bekezdés szerinti, a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedést az alábbi szorzószámok alapján kötelesek megállapítani:
