Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

896 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám 27. § (1) A bérfejlesztési mutató bázisának központi intézkedéssel összefüggő, a vállalatok többségét érintő módosításáról külön jogszabály rendelkezik. (2) A bérfejlesztési mutató bázisának módosítá­sáról az ágazati miniszter javaslatára az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos-Tanácsával egyetértés­ben egyedi elbírálás alapján dönt, ha a vállalat nyeresége, illetve bérfejlesztési mutatója a gazdál­kodás feltételeinek jelentős módosulása miatt vál­tozik. (3) A 3. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazá­sa során a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a bérfejlesztési mutató bázisa is módosítható. 28. § Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminisz­terrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a bérszabályozás feltételrendszerét indokolt esetben — különösen a veszteséges vagy alaphiányos vállalatok tekintetében — az e rendel­kezésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. 29. § Ez a rendelkezés 1982. január 1. napján lép ha­tályba. Előírásait első ízben az 1982. évi ered­mények alapján teljesítendő bérfejlesztési befize­téssel kapcsolatos elszámolásoknál kell alkalmazni. Dr. Rácz Albert s. k., államtitkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke 1. számú melléklet az 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez Az egyes bérszabályozási formák működési köre 1. A vállalatnál (trösztnél) alkalmazandó bérsza­bályozási formát meghatározó ágazati besorolásra — amennyiben e rendelkezés eltérően nem ren­delkezik — a Központi Statisztikai Hivatal hatá­lyos ágazati osztályozási rendszerét kell alkal­mazni. 2. A jogi személyiségű gazdasági társulásra ér­vényes bérszabályozási formát a gazdasági társu­lások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) MüM számú rendelet 2. és 3. §-ában foglalt elő­írások figyelembevételével kell meghatározni. 3. Vállalati teljesítményhez kötött bértömeg­szabályozási kell alkalmazni: — a kőolaj- és földgázkitermelés (1114) szak­ágazatban; — a bauxitbányászat (1115) szakágazatban; — az alumíniumkohászat (1312) szakágazatban; — a gépipar (14) ágazatban; — az építőanyag-ipar (15) ágazatban, kivéve az 1511, 1513 és 1515 szakágazatokat; — a vegyipar (16) ágazatban, kivéve az 1613 szakágazatot; — a könnyűipar (17) ágazatban, kivéve az 1711 szakágazatot és a 177 alágazatot; — az egyéb ipar (18) ágazatban; — az építőipari kivitelezés (21) ágazatban; — a termelőeszköz és készletező nagykereske­delem (511) alágazatban. 4. Központi bértömeg-szabályozást kell alkal­mazni: — a szénbányászat (1111) szakágazatban; — az egyéb ércek és ásványok bányászata (1116) szakágazatban; — a villamosenergiaipar (12) ágazatban; — a tégla-, cserép- és tűzállóanyag ipar (1511) szakágazatban; — a mész- és cementipar (1513) szakágazatban; — az azbesztcementipar (1515) szakágazatban; — a húsipar (1911) szakágazatban; — a tejipar (1913) szakágazatban; — a tartósítóipar (1914) szakágazatban; — az édesipar (1918) szakágazatban; — a söripar (1923) szakágazatban; — az erdőgazdálkodás (32) ágazatban; — a vasúti közlekedés (411) alágazatban; — a kulturális szolgáltatás (84) ágazatban; valamint valamennyi népgazdasági ágból: — a tervező vállalatoknál; — a beruházási vállalatoknál; — a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató- és fejlesztő intézeteknél; — az ágazati gazdasági intézeteknél, ügyvitel­szervezési és gépesítési, gépi adatfeldolgozó, vala­mint üzem- és munkaszervezési vállalatoknál, in­tézeteknél, ideértve az üzemszervezés, ügyvitelgé­pesítés és -feldolgozás (7141) szakágazatba sorolt vállalatokat is. 5. Relativitással összekapcsolt központi bértö­meg-szabályozást kell alkalmazni: — a vaskohászat (1311) szakágazatban; — a fűrész- és lemezipar (1711) szakágazatban; — a kézmű- és háziipar (177) alágazatban; — a malomipar (1915) szakágazatban; — a cukoripar (1917) szakágazatban; — a növényolajipar (1919) szakágazatban; — a szesz- és keményítőipar (1921) szakágazat­ban; — a dohányipar (1925) szakágazatban; — a vegyes gépjárműközlekedés (4122) szak­ágazatban; f — a városi közlekedés (413) alágazatban, kivéve a 4133 szakágazatot; — a belkereskedelem (51) ágazatban, kivéve az 511, 513, 516 alágazatokat és az 5191, 5192 szak­ágazatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents