Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 893 Tartalékolás rendje a bértömeg-szabályozásban 12. § (1) A 4. §, a 7. § (1) bekezdése, illetve a 9. § szerinti bértömeg fel nem használt része tartalékolható. (2) Az (1) bekezdés szerinti bértömeg-tartalékból — kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet — a tárgyévi felhasználható bértömegen felül évente legfeljebb 3 százalékos Dérszínvonal-növekedés bértömege vehető igénybe az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül. (3) Ha a vállalat bérszínvonal-növelési lehetősége nem éri el az 1 százaiéköt, az (1) bekezdés szerinti bértömeg-tartalék legfeljebb 4 százalékos tényleges bérszínvonal-növekedés eléréséhez szükséges bértömeg biztosítására vehető igénybe az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül. (4) A bérszínvonal-növelési lehetőséget a 4. §, a 7. § (1) bekezdése, illetve a 9. § szerinti felhasználható bértömeg és a tárgyévi képzett összlétszám hányadosaként meghatározott bérszínvonalnak a bázis-bérszínvonallal történő osztásával kell meghatározni. A bérszínvonal-növekedés bértömegét a tárgyévi képzett összlétszám és bérszínvonalnövekmény szorzataként kell kiszámítani. (5) Ha a bérszínvonal növekedése nem éri el a 6. § (4) bekezdés szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül megvalósítható mértékét, az említett befizetés nélkül megvalósítható és a ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedés különbözetének összege olyan mértékben tártalékolható, amilyen mértékben annak bértömegét a vállalat a tárgyévi felhasználható bértömegen belül az (1) bekezdés szerint tartalékolja. (6) Az (5) bekezdés szerinti bérszínvonal-tartalékból évente legfeljebb a bázis-bérszínvonal 3 százalékának megfelelő összeg használható fel a 6. § (4) bekezdése szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül. (7) A 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalatok az (5)—(6) bekezdés előírásait nem alkalmazhatják. II. Bérszínvonal-szabályozás Vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás 13. § (1) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutató növekedése esetén a bérszínvonal a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető. (2) Az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladó bérszínvonal-növekedés után a 6. § (4) bekezdésében előírt bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni. (3) A bérszínvonal-növekedés 12 százalékot meghaladó részét — a (2) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségen túlmenően — a 6. § (5) bekezdés szerinti bérfejlesztési befizetés terheli. (4) A bérfejlesztési mutatónak a bázis bérfejlesztési mutatóhoz viszonyított változatlansága vagy csökkenése esetén a bérszínvonal növekedése után a (2)—(3) bekezdés rendelkezései szerint kell bérfejlesztési befizetést teljesíteni. (5) A bérfejlesztési mutató bázisa az előző évi bérfejlesztési mutató, kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket. (6) A bérfejlesztési mutató átmeneti csökkenését követő első évben a bázis a csökkenést megelőző év bérfejlesztési mutatója. Két vagy több éven át tartó folyamatos — mindig az előző évhez viszonyított — csökkenést követő első évben, amikor a mutató változatlan vagy nő, a bázis az első csökkenést megelőző év bérfejlesztési mutatóia. A két vagy több éven át tartó folyamatos csökkenés esetén az okok elemzése alapján, a felügyeleti szerv, szövetkezet esetében az országos érdekképviseleti szerv javaslatára, az ágazati miniszter — legkorábban a második csökkenést követő évre vonatkozóan — az e bekezdésben foglaltaktól eltérő bázis alkalmazását engedélyezheti. Központi bérszínvonal-szabályozás 14. § (1) A bérszínvonal — eltérő rendelkezés hiányában* — bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül 3,5 százalékkal növelhető. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a 12 százalékot meghaladó bérszínvonal-növekedés után a 6. § (4)—(5) bekezdése szerinti bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni. Relativitással összekapcsolt központi bérszínvonal-szabályozás 15. § (1) A bérszínvonal — eltérő rendelkezés hiányában* — bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül 2,5 százalékkal növelhető. (2) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutató bázishoz viszonyított növekedése esetén a bérszínvonal az (1) bekezdésben foglaltakon fölül a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető. (3) A bérfejlesztési mutató csökkenése esetén a csökkenést követő évben a 13. § (6) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. (4) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat, valamint a 12 százalékot meghaladó bérszínvonal-növekedésért a vállalat a 6. § (4)—(5) bekezdése szerinti bérfejlesztési befizetést tartozik teljesíteni. Tartalékolás rendje a bérszínvonal-szabályozásban 16. § (1) Ha a bérszínvonal növekedése nem éri el a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett, illetőleg a ? Lásd a 6. számú mellékletet.