Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

874 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám 2. számú melléklet az 54/1981. (XI. 4.) MT számú rendelethez A kisüzemi termelők árvetésének elkészítése A kisüzemi termelő a rendelet 3. és 4. §-ában előírt árvetését a következők szerint köteles el­készíteni: L Közvetlen anyagköltségként kell az árvetés­ben számításba venni a termék előállításához, illetve a szolgáltatáshoz műszakilag szükséges — az előállításnál indokoltan keletkező hulladékot is magában foglaló — következő anyag- és anyagjellegű tényezőket: aj nyers- és alapanyag költség, b) segéd- és csomagolóanyag költség, c) vásárolt vagy saját előállítású alkatrészek és tartozékok költsége, d) az igénybevett bérmunka díja, e) a szükséges saját készítésű vagy vásárolt műszaki leírás és tervrajz; különleges szerszám; bérelt különleges szerszám bérleti díja; szaba­dalmi- és licencdíj költsége, valamint a minta­darab költsége, ha azt a vevő nem fizette meg. Ezek számlával, nyugtával, vagy saját előállítás esetén külön árvetéssel igazolt költségét a meg­rendelt, illetve az előállítani tervezett termék­mennyiség alapulvételével kell a termékegységre elszámolni. A felhasznált anyagok értékéből le kell vonni a keletkező értékesíthető hulladékok — hulladék­áron számított — értékét. Közvetlen anyagköltségként lehet elszámolni a felszámítható anyagmennyiségre eső szállítási (fuvarozási és rakodási) költségeket is. A hulladékból, maradékból, vagy csökkent ér­tékű anyagból előállított teljes értékű készter­mék esetén a közvetlen anyagköltséget a követ­kezők szerint lehet számításba venni: a) a tényleges anyagfelhasználás szerinti meny­nyiséggel és a felhasznált hulladék, maradék vagy egyéb csökkentértékű anyag egységárával; ez esetben a csökkentértékű anyagok feldolgo­zási többletköltségei az árvetésben felszámítha­tok; b) a reguleranyag mennyiségével és egység­árával; ez esetben a hulladékfeldolgozás miatti többletköltséget a kalkulációban elszámolni nem lehet. Az a) és b) pontban foglaltakat a szolgáltatá­soknál értelemszerűen kell alkalmazni. A kisüzemi termelő az árvetésbe állítható anyagárak meghatározásakor két módon járhat el: a termékhez, illetve szolgáltatáshoz ténylege­sen felhasznált anyag beszerzési árát, vagy a be­szerzési árak átlagát veszi figyelembe. Az egy­ségárakat úgy kell árvetésbe állítani, hogy abból csak átmenetileg keletkezhet nyereség. 2. A közvetlen bérköltségben elszámolható bér­tételeket a következők szerint kell kialakítani: A foglalkoztatott alkalmazottak, ipari tanulók, segítő családtagok és az egyes szakcsoportok tag­jai órabérét az érvényes rendelkezések szerint ki­fizethető órabérrel kell figyelembe venni. Minden egyéb közvetlen termelő munka bérköltségét a kisüzemi termelés körében kialakult bérviszo­nyokra, valamint a munka minőségére figyelem­mel levő órabérrel kell számításba venni. 3. Bruttó fedezetként számíthatók fel a közvet­len anyag- és bérköltségként elszámolt költsége­ken kívül felmerült egyéb költségek (a továbbiak­ban: rezsiköltségek) és a nyereség. A rezsiköltsé­gek a tárgyévet megelőző év tényleges ráfordítá­saiból kiindulva, vagy a tárgyévi _ költségelőirány­zatokból levezetve számíthatók ki. A rezsiköltségek között lehet figyelembe venni a következőket: a) a szükséges,- de termékenként, vagy szolgál­tatásonként közvetlenül meg nem állapítható mennyiségű anyagok beszerzési költsége (fuvar­költséggel együtt); b) a közvetlen bérköltségben figyelembe vett dolgozók nem termelő munkaidejére fizetett bér­költségek, azok bérjárulékai és azok kiegészítő fizetései (fizetett ünnep, fizetett szabadság stb.); a közvetlen bérköltség számításakor figyelembe nem vett dolgozók munkabére, bérjárulékai és kiegészítő fizetései; a tényleges katonai szolgá­latra bevonuló alkalmazottak bevonulási segélye; a munka- és védőruha juttatás költsége; c) a gépek és termelőberendezések működteté­sének költségei, ideértve a gépek energiaköltsé­gét, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag és tüzelőanyag költségeket, a gépek üzemben tartásához felhasznált segéd-, kenő és egyéb anyagok, valamint fogyóeszközök költsé­geit, a gépek és termelőberendezések, valamint más állóeszközök fenntartási költségeit, úgyszin­tén a közvetlen anyagköltségként el nem számolt gép- és szerszámbérleti díjakat; d) az állóeszközök amortizációs költségei; e) a technológiailag elkerülhetetlen selejtvesz­teség; j) a bérbe vett műhelyek, üzlethelyiségek bér­leti díja; g) az ügyvitellel kapcsolatos költségek; h) az érvényes pénzügyi- és árrendelkezések szerint költségként elszámolható és árvetésbe ál­lítható adók, illetékek és kamatok; i) a vállalat szerződéses üzemeltetésű részlegé­nél a vállalat költségeinek és nyereségének fede­zetére fizetett díj; j) a közvetlen költségként el nem számolt mű-; szaki fejlesztési költségfedezet; k) garanciális javítás költségfedezete. A kalkuláció készítésénél a költségvalódiság ér­vényesülését biztosítani kell. Mindazok a kisiparosok, akik termékeiket a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) útján értéke­sítik, szerződésben meghatározott mértékű díjat fizetnek, ez a díj, illetve annak termékegységre eső része az árvetésben felszámítható. Ezt ha­szonkulccsal pótlékolni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents