Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 36. szám

S52 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám (2) Az eredményt csökkenteni kell: a) a jóváhagyott, illetve módosított kiemelt és cél jellegű előirányzatok körében az azt meghaladó felhasználás összegével, b) a gazdálkodási szabályok megsértése, továbbá a szervre háruló feladatok nem megfelelő teljesítése esetén a vélelmezhető népgazdasági kár (veszteség) összegével vagy az elmaradás mértékével arányos összeggel. (3) A felügyeleti szerv az eredményelszámolást felülvizsgálja. 45. § (1) Bevételi előírásként csak elvégzett tevékenységről, szolgáltatásról, termékértékesítésről szóló igazolás (szállítólevél, jegyzőkönyv, átvételi elismervény) alapján kiállított számlával vagy más terhelő levéllel bizonylatolt ár- és díjbevétel számolható el. Az előlegként folyósított összeg nem bevételi előírás: azt a megrendelő nevén vezetett számla javára kell elszámolni. (2) Az ár- és díjbevételek a) díjtételek és b) az önköltségnek nyereségkulcs szerint növelt összege alapján állapíthatók meg. 46. § (1) Költségként a befejezett tevékenység (szolgáltatás) minden közvetlen és közvetett ráfordítását számításba kell venni. (2) Az újabb munkavállaló alkalmazására a felhasználható bér úgy növelhető, hogy a tervezettet meghaladó bevételi előírás bérhányada nem haladhatja meg az eredeti költségvetés bérhányadának felét. (3) A felügyeleti szervnek és a pénzügyminiszrtérnek a különféle tevékenységtípusokra kiadott utasításában megjelölt megbízás teljesítésekor költségként kell elszámolni és az állami költségvetésbe befizetni az ár- és díjbevételek 7%-át. (4) Az önálló költségvetési szervnek az állami költségvetésbe kell befizetnie az általa költségként felszámított, de nála költségként valóságosan fel nem merült, illetőleg a 43. § (2) bekezdése szerint kiadott rendelkezésben előírt befizetési kötelezettségnek az összegét is. (5) A felügyeleti szerv által meghatározottnál nagyobb nyereségkulcs alkalmazása miatt képződő többletnyereséget az állami költségvetésbe kell befizetni. 47. § ; •(1) Az önálló költségvetési szerv a 44. § (1)—(2) bekezdése szerint megállapított, a gazdálkodási év során elért nyereségéből az állami költségvetésbe köteles befizetni a) a tevékenységtípusra kiadott utasításnak megfelelő általános nyereségadót — ez az adóköteles nyereség 10—45%-a —, b) a béralap meghatározásakor számított létszámon felül az árbevétel terhére foglalkoztatott dolgozók létszáma alapján a munkakörükre jutó, az éves átlagbér felhasználásával számított összeget (a továbbiakban: többletlétszám-járulék). (2) Az (1) bekezdés szerint adózott nyereségből annak 1—5%-át évente a tartalékalapba kell helyezni mindaddig, amíg annak halmozott összege el nem éri a béralap és az állóeszközök bruttó értéke együttes összegének 2,5%-át. (3) Az adózott nyereségből — a tartalékalap képzése után — fejlesztési és részesedési alapot kell képezni. (4) A részesedési alapba helyezett összegre — a felhasznált béralaphoz mért arányától függően — progresszív nyereségadót kell az állami költségvetésbe fizetni. (5) A részesedési alapot terhelő befizetést — az adómentesség meghatározott mértéke fölött — az alábbiak szerint kell teljesíteni: Az adómentességet meghaladó részesedési alap sávjai ' Az adó mértéke (%) a bérköltség százalékában 0— 5 10 5—10 20 10—15 30 15— 90 48. § (1) A tartalékalap felhasználható: a) a veszteség rendezésére — gazdasági társulásban való részvétel esetén a társulás veszteségének rendezésére is — ötéves visszapótlási kötelezettséggel, b) a részesedési és a fejlesztési alap kiegészítésére, legfeljebb az előző évben képzett szintig, két éven belüli visszapótlás kötelezettségével. A tartalékalapból a részesedési alapba helyezett összeg után a 47. § (4)—(5) bekezdésében szabályozott kötelezettségnek eleget kell tenni. (2) A fejlesztési alap felhasználható: a) az állóeszközök nagyjavítására és beruházásra, b) a készletek finanszírozására, c) szabadalmak és gyártási eljárások vásárlására, d) gazdasági társulások létesítésére, e) a dolgozók lakásépítéséhez — a (3) bekezdés e) pontjában megjelölteken kívül a hatályos jogszabályokban foglalt valamennyi formában —, adott támogatásra, f) szociális, kulturális, sport- és üdülési intézmények létrehozatalára és bővítésére, ha azok fenntartási kiadásai a részesedési alapból fedezhetők,