Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 36. szám
36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 847 c) az operatív gazdálkodás bankszámlái és az egyéb bankszámlák tekintetében a számlatulajdonos rendelkezik. A bér- és munkaerő-gazdálkodás pénzügyi szabályai 22. § (1) A bér- és munkaerő-gazdálkodás — a költségvetési szerv feladatainak megoldásához szükséges létszámú dolgozó foglalkoztatásával közvetlenül összefüggő összes tennivaló — kiterjed a létszámnak, szakmai és foglalkoztatási forma szerinti összetételének, valamint a béralapnak a megtervezésére, a foglalkoztatásra (kinevezésre és alkalmazásra) és a béralap felhasználására, továbbá a bérés munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra. (2) A tervezés rendje szerint jóváhagyott éves béralap magában foglalja a feladatellátáshoz az állandó és időszaki főfoglalkozásúak és a részfoglalkozásúak évi átagos létszáma alapján számított bérelőirányzatot. (3) A béralap után számított jutalom előirányzata az érvényes jogszabályokban foglaltak alapján tervezhető. (4) A béralapból, illetőleg jutalomkeretből teljesített bér- és bérjellegű kifizetést a felhasználás valóságos tételén kell elszámolni. ' 23. § A bér- és munkaerő-gazdálkodás pénzügyi szabályozásával összefüggő elvi kérdésekben a pénzügyminiszternek a murikaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kidolgozott szabályozása az irányadó. 24. § (1) A felügyeleti szerv az önálló költségvetési szerv béralap-előirányzatát év közben módosíthatja, ha a) a fejlesztési többlet előirányzatát az önálló* költségvetési szervre lebontja; bj'az éves béralap-előirányzat kiszámításakor figyelembe vett föltételeket a központi irányítás körében elhatározott intézkedések megváltoztatják; c) azt pénzellátási előirányzatában tartalékként tervezte, az átlagbérnek és a béralapnak az emelésére fordítható összeggel; d) rendkívüli és többletfeladat miatt szükségessé válik az átcsoportosítás. (2) A következő évi költségvetés összeállításakor az alap-előirányzat kialakításánál az (1) bekezdés b)—d) pontjában megjelölt módosítást is figyelembe kell venni, ha azt a felügyeleti szerv engedélyezi. 25. § (1) A felügyeleti szerv jelöli ki az önálló bérgazdálkodású költségvetési szervet, amely a 22. § (1) bekezdése szerinti feladatokat saját hatáskörében látja el. (2) önálló bérgazdálkodással — ha az arra illetékes felügyeleti szerv nem tesz kivételt — az ötvennél több dolgozót foglalkoztató költségvetési szerv bízható meg. (3) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv vezetője a béralap betartása mellett, ha azt más jogszabály nem korlátozza, dönt a feladatok ellátásához szükséges létszámú munkaerő foglalkoztatásáról, annak föltételeiről, formáiról és ezek változtatásáról. A költségvetési szerv — betartva az előirányzott béralapot — a tervezéskor számításba vettnél kevesebb vagy több munkavállalóval is végezheti feladatát, ha ezzel nem rontja az ellátás színvonalát. Az igazgatási dolgozók állománya a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó központi előírások alapján határozható meg. (4) A bérgazdálkodási feladatok végrehajtása során a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a felügyeleti és a gazdálkodó szervek az ületékes szakszervezetekkel egyetértésben intézkednek. (5) A (3) bekezdésben meghatározott kérdésekben az önálló bérgazdálkodást nem folytató költségvetési szerv az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével járhat eL 26. § (1) Az elmaradt vagy megszűnt feladatok béralapját és a hozzá kapcsolódó jutalomhányadot — a pénzmaradványok megállapítására és elszámolására vonatkozó előírások figyelembevételével — az állami költségvetésbe kell befizetni. (2) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv, ha az év során jobb munkaszervezés vagy más ok (például műszaki, technológiai korszerűsítés) miatt a béralap megállapításakor számításba vett létszámirányszámot is csökkenti, az abból származó teljes bérmegtakarítást alapbéremelésre s — a jogszabályi előírásokat betartva — bérpótlékra és jutalomra fordíthatja. Ez a béralaprész — a megállapított béralapot betartva s annak részeként — a következő évben is felhasználható. (3) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv a bérmegtakarításnak a (2) bekezdés szerinti felhasználásakor nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az év folyamán vagy azt követően, a béralap növelésének szükségével járhatna.
