Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 32. szám

742 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám Az Országgyűlés az élelmiszer-termelés és forgalomba hozatal szabályozására a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvénynek az a célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállításának, továbbr az előállított élelmiszerek és a természetes állapotukban fogyasztható nyers élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya alá tartozik a) a közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállítása, ideértve az italokat, valamint a vendéglátás keretében szolgáltatott ételeket és cukrászati készítményeket is, b) a közfogyasztásra előállított és a nyers élelmiszereknek, valamint az előállításhoz használt adalékanyagoknak a kezelése, csomagolása, tárolása, szállítása és forgalomba hozatalata. (2) Nem terjed ki e törvény hatálya az élelmiszerek magánháztartásban saját fogyasztásra történő készítésére, a gyógyszerekre, a gyógytápszerekre, az elismert ásvány- és gyógyvizekre és a gyógynövényekre. (3) E törvény rendelkezéseit a) nyers élelmiszerekre a forgalomba hozatal, b) növényi és ásványi eredetű élelmiszernyersanyagokra az előállítás, c) az élelmiszer-nyersanyagul szolgáló állatokra a feldolgozás vagy forgalomba hozatal céljából történt átvételük időpontjától kell alkalmazni. 1. § A rendelet alkalmazása szempontjából a) nyers élelmiszer: az emberi fogyasztásra (evésre és ivásra) eredeti nyers állapotában alkal-. mas mezőgazdasági (növényi, állati), eredetű termény vagy termék, illetőleg ásványi eredetű termék; b) élelmiszer-nyersanyag: az élelmiszer előállítósára szolgáló mezőgazdasági vagy ásványi eredetű termény, illetőleg termék; c) adalékanyag: az élelmiszer előállításánál színezésre, ízesítésre, zamatosításra, Júsításra, sűrítésre, derítésre, tartósításra vagy más célra szolgáló növényi, állati, ásványi, illetőleg vegyi (szintetikus) eredetű kiegészítő vagy segédanyag; d) élelmiszer: a mezőgazdasági vagy ásványi eredetű nyersanyagból és adalékanyagból emberi fogyasztásra előállított készítmény, ideértve az evés, illetőleg ivás útján fogyasztott élvezeti cikket is; e) élelmiszer-előállító tevékenység: a feldolgozási, tartósítási, csomagolási, tárolási, kezelési előkészítési műveletek összességének vagy egyes részműveleteinek a végzése. 2. § A vendéglátás keretében szolgáltatott ételek és cukrászati készítmények előállítására és forgalmára a belkereskedelmi miniszter rendelkezései az irányadók. EL FEJEZET AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Az élelmiszer előállítására jogosulták hőre 3. § (1) Közfogyasztásra élelmiszert előájlíthat a) minden szocialista gazdálkodó szervezet, amely erre a tevékenységre alapító határozata, illetőleg alapszabálya (működési szabályzata) szerint jogosult, b) jogszabályban meghatározott keretek között a kisiparos. '2) Az üzemi konyhákról külön jogszabály rendelkezik. 3. § (1) Az alapító határozatba, illetőleg az alapszabályba (működési szabályzatba) az élelmiszer előállítására vonatkozó jogosultságot az 1. melléklel szerűit, az ipar gyártási ágának megjelölésével (pl. hús- és szalonna feldolgozás stb.) kell felvenni. A résztevékenység feltüntetését mellőzni kell. (2) Nem kell az alapító határozatba, illetőleg az alapszabályba (működési szabályzatba) felvenni a mezőgazdasági nagyüzemnek (állami gazdaságnak, mezőgazdasági szövetkezetnek), az élelmiszer-előállítással kapcsolatos olyan tevékenységét, amely a saját termelésű élelmiszer nyersanyagának tisztítására, osztályozására, válogatására, elsődleges feldolgozására terjed ki, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségen (előkészítés, előfeldolgozás) alapul. 4. § Jogszabály elrendelheti, hogy egyes élelmiszereket csak az erre kijelölt szocialista gazdálkodó szervezet állíthat elő. 4. § A kijelölt állami vállalat részére fenntartott tevékenység: aj a szesz finomítása és b) a fűszerpaprika feldolgozása (őrlése). 5. § A mezőgazdasági kistermelő jogosult a maga termelte terményből és termékből közfogyasztásra történő értékesítés cél iából — az egészségügyi szabályok megtartásával, nem iparszerűen — élelmiszert előállítani. 5. § (1) Nem ipar szerű az előállítás, ha a mezőgazdasági kistermelő — ideértve a mezőgazdasági szövetkezet tagját, az egyéni termelőt, a kertgazdaság, házikert. és egyéb gazdaság tulajdonosát